A Magyarország – Bulgária hivatalos labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatosan sok írás jelent meg, a legkülönfélébb szempontokat követve. Az egyikben többek között ez olvasható Vidáts Csabától, aki játszott az 1970 őszén, Szófiában 3-0-s bolgár sikert hozott találkozón.
Hoffer József (fotó: jochapress)
„Aztán eljött 1971. május 19-e, amely mérföldkő lett labdarúgásunk történetében. A következő évi Európa-bajnokság selejtezői zajlottak, Hoffer József szövetségi kapitány csapata még az előző évben nyert Norvégiában, április végén a Népstadionban 1-1-re végzett Franciaországgal, majd Bulgáriába utazott szép reményekkel, de hatalmas csalódás lett a vége: a 3-0-s sima vereség után Hoffer József lemondani kényszerült a posztjáról.”
Mivel Hoffer József már lassan két évtizede nincs közöttünk, így nem lehet őt személyesen kérdezni az egykor történtekről. Jómagam viszont csaknem három évig kollégája voltam az MTI sportosztályán, így nyugodtan le merem írni a Vidáts Csaba élményével nem egyező tapasztalataimat.
Vidáts ugyanis – többek között – azt is mondja, hogy „a 3-0-s szófiai vereséget követően Hoffer József lemondani kényszerült a posztjáról.”
Hoffer József már nem szorul rá, hogy bárki is megvédje. Egyébként is, akik ismerték és követték labdarúgó szakvezetői múltját, azok pontosan tudják, hogy Hoffer milyen sikereket ért el, elsősorban az ifjúsági labdarúgó válogatottal, amelynek 1953 és 1967 között volt kapitánya. Az 1970/71-es két év során pedig 10 meccsen ült a felnőtt válogatott kispadján.
Az ominózus szófiai meccsről nekem személyesen elmesélte – és ezt már többször le is írtam az évtizedek során -, hogy a „lemondani kényszerült” kifejezés semmiképpen sem helytálló. Hoffer egy rendkívül karakán, tetőtől talpig becsületes, igazi uriember volt, aki nem hagyott beleszólni a válogatottnál végzett munkájába. Ezt megtehette, hiszen az MTI sportosztályának vezetését a magyar labdarúgó válogatott kapitányi teendői miatt sem mondta le egyetlen napra sem! Tehát nem volt függőségi viszonyban az MLSZ vezetőitől, nem volt kiszolgáltatva egyetlen elvtársnak sem.
A szófiai meccsről pedig ezt mondta: „nekem életemben nem szólt bele senki a dolgomba, Szófiáig a magyar válogatott kapitányaként sem. Ott viszont engem kényszerítettek, hiszen kezembe adtak egy papírt, amelyen megadták a csapat összeállítását. Lehet, hogy az én változatom, az én tizenegy játékosom ugyanúgy kikapott volna. Én a módszert nem fogadtam el és ezért még aznap este mint Hoffer József, az MTI sportosztályának vezetője kiadtam a hírt, mely szerint Hoffer József, a magyar labdarúgó válogatott kapitánya lemondott. Aki más állít, az nem mond igazat.”
Mivel én Hoffer Józsefet mindmáig erkölcsi és szakmai példaképemnek tartom, ezért éreztem kötelességemnek, hogy egykori főnökömet még haló poraiban is megvédjem.
(jochapress / Jocha Károly)
Post Views: 2
