Szervezetünk kémhatás tekintetében is törekszik a harmóniára, ezt biztosítja a sav-bázis egyensúly. Ezt a kapcsolatot azonban nem egy merev rendszerként kell elképzelnünk, hanem egy állandóan változó folyamatként, amelyben a testünk a lehető legstabilabb pH-arányt igyekszik megtalálni.
Mindannyian emlékszünk még, hogy a kémiaórán tanult pH-érték a savak és lúgok koncentrációjának mérésére szolgál. A pH-skála értékeit 1-től 14-ig mérjük, a 7 a semleges érték, vagyis ekkor kiegyenlített a sav-lúg kapcsolat. Az 1 a nagyon savas, míg a 14 nagyon lúgos állapotot jelöli. Érdemes azt is tudni, hogy nem csak a bélrendszerünknek, hanem egyéb szerveinknek és szöveteinknek is megvan a saját pH-optimuma, ezt az állandóságot testünk úgynevezett puffer-rendszerekkel biztosítja, magyarázta aszervezet működésének folyamatát Henter Izabella dietetikus. Ezekben a kémiai folyamatokban a vese és a tüdő a főszereplő, de fontos feladata van például a bőrnek, a májnak, a hasnyálmirigynek és a beleknek is. Ha ezek a pufferrendszerek a normális sav-bázis egyensúlyát nem tudják korrigálni, krónikus túlsavasodás (acidózis) alakulhat ki. A savasodás ráadásul a kor előrehaladtával fokozódik.
A lúgosítás pártolói szerint a túlsavasodást úgy lehet a leghatékonyabban megelőzni, ha megfelelően táplálkozunk, de ez sokszor nem könnyű, hiszen sokkal több a savasság irányába ható élelmiszer. Ideális esetben ételeink 20 százaléka inkább savas, a fennmaradó 80 százalékot lúgosító, bázisképző élelmiszereknek kellene adnia.
Gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban sok olyan bázikus termék kapható, amelyek az elsavasodás ellen hatnak. Ezek szedésével jót tehetünk a szervezetünknek, de a panaszokat okozó alapproblémát még nem oldjuk meg. A legjobb az lenne, ha egészségesebb életmódra térnénk át, többet és rendszeresen mozognánk, hiszen a fokozott légzés működésbe hozza a tüdő-vér puffer-rendszert. Gyakrabban szaunázhatnánk, hiszen az izzadással szintén a savfelesleg távozását segítjük elő. A hosszan tartó stressz szintén a szervezet túlsavasodásához vezet, ezért szinte kötelező beiktató az éltermódunkba a pihenést, a lazítást. Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, de mértékkel fogyasszunk minden húsfélét (különösen a vörös húsokat) és sajtokat és jónéhány gabonafélét is.
Mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mely élelmiszerek, ételek esnek jól. A túlzásba vitt lúgosítás sem jó, hiszen a szervezet ismét a harmóniára törekszik, az örökös korrigálás pedig megterhelő. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy ami a lúgosítás szempontjából optimális, az esetleg túlzottan kalóriadús vagy nagyon sok cukrot tartalmaz, ráadásul ha nem állítjuk jól össze étrendünket, kimaradhat néhány fontos tápanyag. A túlz, ezért érdemes a részek helyett az egészben gondolkodni, és panaszok esetén szakember (dietetikus vagy gasztroenterológus) segítségét kérni
