Paolo Maldini, a Milan technikai igazgatója hosszú interjút adott a So Foot portálnak és a nyilatkozatában számos érdekes téma szóba került a klub múltjáról, a jelenről és a jövőbeli projektről egyaránt.
AZ ELMÚLT EGY ÉVTIZEDRŐL
“Soha nem gondoltam arra, hogy a klub meghalhat vagy eltűnhet. Mindenki tisztában van a Berlusconi-korszak utolsó éveinek vagy a 2017-es kínai tulajdonosváltásnak a nehézségeivel. Az Elliott pontosan a nehézségek miatt érkezett. Amikor 2018 nyarán nyilvánvalóvá vált, hogy az Elliott tulajdonába kerülhet a Milan, Leonardo kapcsolatba lépett velem.”
“Amióta befejeztem a pályafutásomat, a Milan még mindig nyert egy Scudettót és többször is részt vett a Bajnokok Ligájában. 2009 óta egy nagyon jelentős generációváltás következett be, különösen 2011 és 2012 között, amikor olyan játékosok fejezték be a pályafutásukat vagy távoztak, akik részesei voltak a klubnak. Ha ilyen generációváltással nem látod előre a jövőt, akkor nagyon nehéz eredményeket elérni. Azok, akik ezután érkeztek, nem tudtak olyan jól teljesíteni, mint amennyire kellett volna. Talán az volt az elképzelés, hogy a frissen érkezett játékosok képesek lesznek a felszínen tartani a Milant, de sajnos nem ez történt. Folyamatosan kell tervezni. Majd volt egy nagy költekezés az átigazolási időszakban, de 18 hónapot követően minden megállt. Kétségtelen, hogy a stabilitás tesz naggyá egy klubot és azt kell mondanom, hogy sem a Berlusconi-éra utolsó éveiben, sem a kínai tulajdonos másfél évében nem volt ilyen stabilitás a klubnál.”
A VISSZATÉRÉSÉRŐL
“Soha nem tartottam kötelezőnek, hogy visszatérjek és soha nem tekintettem létszükségletként arra, hogy a klubnál dolgozó emberek hívjanak. Egyszerűen azért, mert 2009-ig játszottam, aztán más dolgokat éltem át és új élményeket szereztem, néha a labdarúgástól távol. Ezért nem éreztem kötelezőnek ezt. Természetesen a Milan mindig a szenvedélyem lesz, akárcsak a futball. Akkor hívtak, amikor a Milan kínai tulajdonban volt, de nem feltétlenül gondoltam arra, hogy operatív pozíciót töltsek be a klubon belül.”
AZ ÚJ PROJEKTRŐL ÉS STRATÉGIÁRÓL
“Először is, amikor nincs sok választási lehetőséged és kevesebb időd van, mint amennyi Berlusconi első elnökségének ideje alatt volt, akkor kreatívnak kell lenned. Az első évben Leonardo hívott és eltérő elképzelésünk volt arról, hogy milyen legyen a csapat. A klub az első évben fontos beruházásokat hajtott végre, bár a bevételek és a kiadások kiszámításakor a kiadások nem voltak túlzottak egy olyan klubhoz mérten, mint a Milan. Leo távozása után gazdasági kényszerből megszorítások léptek életbe az igazolások terén és az volt a tervünk, hogy fiatalabb játékosokból egy fiatal, versenyképes csapatot építünk. Természetesen akikkel együtt dolgoztam mindannyian egyetértettek abban, hogy tiszteletben kell tartanunk a történelmünket. Nem építhetünk olyan projektet, ami rövid távon nem lenne sikeres. A kihívás tehát az volt, hogy újra versenyképessé váljunk és a klub pénzügyileg erős illetve stabil legyen.”
A JELENRŐL
“Azt mondhatom, hogy ma megtaláltuk ezt az egyensúlyt. A Milan Európa egyik legfiatalabb és Olaszország legfiatalabb csapata. Fontos, hogy ne csak azért vásároljunk meg egy játékost, mert fiatal, hanem óvatosnak kell lennünk, hogy a csapatban legyenek útmutatók és tapasztaltabb játékosok, akik képesek vezetni a fiatalabbakat. Ez alapvető fontosságú.”
“Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert megbecsült és sikeres korábbi játékos vagyok. Ráadásul lehetőségem van a Milannál dolgozni. Higgyenek nekem! A klub nyolc éve nem vett részt a Bajnokok Ligájában, de amikor jön a Milan hívása, akkor a játékosok a világ bármely részéről elkezdenek álmodozni. Nyilvánvalóan a jövőbe tekintünk, de a múlt igenis számít és ezt tiszteletben kell tartanunk. Amikor a Milan megkeres egy játékost, akkor a világ három legsikeresebb klubjáról van szó és erre mindig emlékeznünk kell.”
AZ IGAZOLÁSOKRÓL
“Igaz, hogy ma már sokkal nehezebb leigazolni egy játékost. Arra kérjük az érkező játékosokat, hogy pénzügyi szempontból áldozatot hozzanak. Akik itt vannak, azok igazán itt akarnak lenni a Milanban. Ezek a játékosok sok fizetésről mondtak le. Kreatívnak kell lennünk és nem harcolhatunk más klubokkal. Mindig azt mondtam, hogy a Pénzügyi Fair Play alapvetően jó a futballnak, mert csökken az adósság, de ugyanakkor megnövelte a szakadékot a nagy klubok és azon együttesek között, akik be akarnak fektetni és versenyképessé akarnak válni. A bevételünk körülbelül negyede vagy ötöde Európa győztes klubjainak bevételéhez képest. A Milannak most ugyanannyi a bevétele, mint a 2000-es években. Eközben az évek elrepültek és a világ más irányba haladt.”
“A projektünk még a pandémia előtt kezdődött és most számos klub figyeli a példánkat. Ami az igazolásokat illeti: megpróbálunk olyan játékosokat választani a projektünkhöz, akik meglátásunk szerint a leginkább illeszkednek ehhez. Ebben fontos szerepe van a játékosmegfigyelőknek, a menedzsereknek. Végül a tulajdonosokon és az igazgatókon múlik, hogy kiválasszák a megfelelő embereket. Úgy gondolom, hogy a Milant Olaszországban – és kétségtelenül Európában is – erényes klubnak tartják. Jelenleg a Milan pénzügyi szempontból nem engedheti meg, hogy top játékosokat igazoljon. Ha sorozatban négy vagy öt évig a Bajnokok Ligájában leszünk, akkor képesek leszünk több pénzügyi áldozatot hozni.”
2014-ben a csapat rossz periódusakor a Gazzetta interjút készített Maldinivel, akinek a szavait a címlapon idézték: “Megsemmisítették a Milanomat.”
“Sokszor az interjúk címe nem egyezik azzal, ami valóban elhangzik. Ezért nem szeretem a címeket. Az az időszak még Berlusconi elnöksége alatt volt, de a klub más elképzelések felé haladt, mint az azt megelőző 20 évben. Két vezérigazgató volt, de ez nem működött. Ha Berlusconiról vagy Gallianiról kell beszélnem, akkor csak elismerő szavak jutnak eszembe, mert olyan klubot építettek, amelyet mindenki irigyelt. Nyilvánvalóan a mai szemléletem különbözik attól, ami 10 évvel ezelőtt volt.”
A JÖVŐRŐL
“Az őszinteség az egyik dolog, ami segíti a projektet, a játékosokat és a projekten dolgozó személyeket. És őszintének kell lennünk: nyolc év telt el azóta, hogy a legutóbbi Bajnokok Ligája-mérkőzésünket játszottuk. Ezt tudomásul kell vennünk. Hiba lett volna azt mondani, hogy ebben az évben mindent megnyerünk. Hiba lenne minden évben azt mondani. Ha az elképzelés az, hogy megpróbáljuk lerövidíteni a klub újjáépítésének időtartamát és két éven belül versenyképessé válni, akkor az emberek megértik. Ezáltal több a türelem a játékosokkal szemben, akiknek időre van szükségük. Egy évvel ezelőtt a tizedik helyen álltunk és vesztes csapatként tekintettek ránk. Bárki, aki ismeri a futballt az tudja, hogy már akkor nagyon pozitív jelek voltak. Nyilván ez időbe telik. Ha évente megváltoztatod a stratégiát, akkor nehezebb, mert nyomást gyakorolsz a játékosokra, akik már alapból nyomás alatt vannak. Tudják, hogy a történelem, a mez és a San Siro nagy nyomással jár. Ha pontosabb képet vázolsz fel az időkről és arról, hogy hová szeretnél eljutni, az csak segíthet.”
“El sem tudjuk képzelni, hogy fog kinézni a következő átigazolási időszak. Ez ijesztő. Egy erényes projektet kezdtünk, ezért továbbra is próbáljuk csökkenteni a költségeket. Ezt már a világjárvány előtt megkezdtük, tehát bizonyos értelemben jobban felkészültek voltunk erre a helyzetre, mint mások.”
A CSÚCSRA VEZETŐ ÚTRÓL
“Nehéz megmondani, hogy mi hiányzik. Ha a menedzsment stabil, a célok meghatározottak, mindenki egységes és megvan az egyensúly a csapat felépítésében, akkor az út könnyebb. A játékoskeretünk nagyon fiatal és ezáltal arra gondolunk, hogy ezek a játékosok még inkább fejlődni fognak az évek során. Egy futballcsapat az eredményekből él. Az eredmények segítenek, hogy kiérdemeld a tiszteletet és jól érezd magad. Ami a legnagyobb elégedettséget hozta az egész karrierem során, az az emberi kapcsolatok. Ugyanakkor nagy elégedettség jó munkát végezni és tisztelve lenni más szerepkörben.”
AZ ATALANTA ELLENI 5-0 ARÁNYÚ VERESÉGRŐL
“Soha nem tudhatod, hogy az ilyen pillanatokban mit kell tenned és mit nem. A szavaink egyértelműek voltak a csapat felé. Nem tudom, hogy a későbbi eredményességhez köze volt-e az aznap elhangzott szavaknak, de tisztáztuk. Ilyenkor úgy vélem, hogy egységesnek kell lenni. Egyértelműen meg kellett óvnunk magunkat és megoldást kellett találni a problémára, hogy elkerüljük azt a forgatókönyvet, hogy a szezon rossz irányba haladjon tovább. Azt kell mondanom, hogy a súlyos vereség után a tulajdonosok lehetővé tették, hogy olyan játékost hozzunk, mint Zlatan.”
A JÁTÉKOS-KLUB VISZONYRÓL
“Az igazság az, hogy a klub minden játékos felett áll. A játékosok jönnek-mennek, de a klub marad. Vannak olyan játékosok, akik másképpen teszik le a névjegyüket és Zlatan ilyen. Ő egy motivátor és önmagában egy olyan karakter, akit nehéznek tűnhet kezelni, de azok számára hatalmas erőforrás, akik ki tudják használni minden jó adottságát. A klub minden játékosnál nagyobb és ez mindenkire vonatkozik.”
