Jászapáti Petra megérdemelten nyert ezüstérmet pályás gyorskorcsolya 500 méteres számában. Noha a döntőben nem ért célba… A merész hajrája közben ugyanis az egyik dél-koreai ellenfél elkaszálta. Aztán a másikat is kizárták, így Petra teljesen jogosan lett második. Az alpesi viadalon egy másik magyar leány, Archam Chiara hozta ki magából a maximumot: az első húszban végzett az óriás-műlesiklásban.
Munkatársainktól • Ha arra gondolunk, hogy a rövid pályás gyorskorcsolyázó Liu Shaoang két napja bronzérmet szerzett a gyengébb számában, 1000 méteren, okkal reméltük, hogy 500-on még fényesebbre képes. Különösen azért, mert a harmadik hellyel sem volt elégedett, ráadásul az MTK Budapest versenyzője nemrég a junior-világbajnokságon ezen a távon futott korosztályos világcsúcsot, és szerzett ezüstérmet.
Aztán kedden hamar kiderült Hamarban, hogy a csodálatos gjøviki Barlangcsarnok mégsem hoz neki olyan sikert, amilyet remélt. Történt ugyanis, hogy az előfutam eredményét látva – egyéb módon nem követhettük az versenyt, hiszen nem közvetítették az egyik leglátványosabb eseményt – megdöbbentünk: „no time”. Elkaszálták? Elesett? A megoldásért Bánhidi Ákos válogatott edzőt kerestük Norvégiában, aki kisegített minket a válasszal: nem tudott technikus velük tartani az ifjúsági játékokra, Shaoang pengéje pedig nem volt elég jó. Így bukott, és maradt a lehetőség a C vagy D döntőért, azaz a 9-16. helyért. Nem éppen az, amire számított…
A 17 éves fiú nagy lelkierőről tett tanúbizonyságot, mert mindkét következő futamát megnyerte: előbb 44,349-es idővel, Sziklási Andrást leheletnyivel megelőzve (44:651) került a C jelű döntőbe, amelyben hasonló különbséggel (44:366) előzte a holland Tjerk de Boert (44:695), így az esést követően kihozta a maximumot, kilencedik lett. Sziklási Andrást viszont ugyanott kizárták, így a 16. helyen végzett. Az aranyat a 17. születésnapját január elején ünneplő dél-koreai Hong Kjung-hvan nyerte.
Ami a fiúk között nem jött össze, az az egy szem magyar leányversenyzőnek sikerült. Nem véletlenül nyilatkozta Jászapáti Petra 1000 méteren a bravúrral felérő negyedik helyet követően, hogy óriási önbizalmat adott neki a döntő.
Hogy mennyire, azt az elvileg gyengébb távján, 500 méteren bizonyította. Dél-koreai riválissal, az 1000 méteren Hamarban aranyérmes Kim Jo-jóval haladt kéz a kézben, hiszen előbb a selejtezőben, majd az elődöntőben „futottak össze”. A sportági nagyhatalomból érkező 16 éves rivális előbb a távon jelentősnek mondható előnnyel, hat tizeddel, majd csupán 28 századmásodperccel előzte meg, de nem számított, mert az első-második helyen meneteltek.
Egészen a fináléig.
Két napja Petra már futott döntőt a játékokon, akkor a negyedik helyen zárt, s ha a célbaérkezés eredményét vettük volna alapul, hasonlóan végez. Az utolsó körben azonban merész előzést hajtott végre, mindenkit maga mögé utasított, ám az öröme csupán pillanatokig tartott: az egyik dél-koreai elkaszálta. A sportágban persze a legtöbbször nem marad megtorlatlanul az ilyen eset. És szerencsére ezúttal is bűnhődtek a vétkesek: Kimet és Li Szu-jont is kizárták, így bár a magyar lány nem fejezte be a viadalt, a dobogó második fokára állhatott fel.
Nála magasabbra csak az összetettben junior-világbajnoki ötödik helyezett kínai Yize Zang jutott.
Petra nevelőedzője, Szabó Krisztián, aki alkalmanként még most is foglalkozik vele, boldogan nyugtázta az eredményt:
„Előzetesen ugyebár nem tudhattuk, kik indulnak az olimpián, így azt gondoltam, hogy az első nyolcba kerülés reális cél lehet. Aztán a nevezettek névsorára pillantva úgy éreztem, jó sorsolással, pályával a döntő is elérhető. Tudni kell, hogy kissé kétarcú volt a mezőny: akadtak nagyon erős ellenfelek és jóval gyengébbek is. Petrának mindkét táv fekszik. Az ötszáz, mert jól rajtol és védi a pályát, az ezer pedig, mert mindezek mellett végig erős tempóra képes. Ötszázon vezetett a döntőben, és ha a koreai nem próbálkozik belülről, és löki ki, akár a győzelmet is megszerezhette volna.”
A Szegedi Korcsolyázó Egyesület edzője hozzátette, csakhogy mindent még pontosabban közöljünk: a másik dél-koreai a kínaival szemben szabálytalankodott, őt azért zárták ki.
ALPESI SÍ
Az első húszba kerülni! Továbbra is ez volt a jelmondata Archam Chiarának, miután szuper-óriásműlesiklában és kombinációban sem sikerült elérni a vágyálmot. Harmadszor óriás-műlesiklásban próbálkozhatott a 17 éves lány a Hafjell-pályán, és az első futam után nagyon közel került hozzá. Az első időmérő pontnál 46.45-ös idővel ugyan még csak 28. volt, de a következő szakaszokon nagyot ment, és az 1:23.71 perces ideje a 19. legjobb lett. Nem kímélte a pálya egyébként az 53 fős mezőnyt, hiszen már az első futamban tucatnyian kiestek.
Közben az élen nagyon komoly csata volt kibontakozóban a kombináció német bronzérmese, Katrin Hirtl-Stanggassinger (nem mellesleg az osztrák juniorbajnokság legjobb óriás-műlesiklója) és svájci ezüstérmese, Mélanie Meillard között, hiszen mindössze négy tizedmásodperc különbséggel teljesítették a pályát, előbbi állt az első helyen. Aztán utóbbi előzött.
De hogyan!
Meillard a második futam első mérőpontján 42.51 másodperces idővel haladt át, amely mindössze a tízedik legjobb volt, vagyis úgy tűnt: nemcsak az aranyról, de a dobogóról iskell mondania. Ahhoz képest (vagy éppen amiatt) a pálya második felében elképesztő tempóval sikerült tökéletesen teljesítenie, 1:15.44 perces ideje pedig a második legjobb lett. A két eredmény alapján végül úgy győzte le Hirtl-Stanggassingert egy tizeddel (2:33.28), hogy az említett mérőponton még fél másodperc volt a hátránya.
S mind e közben az Ausztriában élő magyar lány mit csinált?
A második futamban a pillanatnyi ötödik helyre ugrott, persze, a mezőny első fele még hátravolt, vagyis izgulhatott. Végül mindössze tizenöt vetélytárs teljesítette a futamot nála gyorsabban.
Végül sikerült!
Bár rezgett a (sí)léc, ugyanis Chiara már akkor a 20. helyen állt, amikor még tíz versenyző hátravolt. Többen azonban már nem tudták megelőzni, így megszerezte a hőn áhított 20. helyet.
A még hátralévő szlalomban így már felszabadultan versenyezhet. És abból már sok minden kijöhet.
SÍFUTÁS
A norvég Thomas Helland Larsen visszavágott a dél-koreai színekben induló, de norvég gyökerekkel rendelkező Magnus Kimnek a klasszikus sprintben. A szombati krosszban Kim 1,17 másodperccel előzte meg a norvégot, kedden azonban fordult a kocka az 1994-es, „nagy” olimpiára felépített Birkebeineren Stadionban. Mindössze 0,33 másodperccel ugyan, de Larsen volt a gyorsabb kettejük különversenyében, így ő lett az olimpiai bajnok. A dobogót teljesen kibérelték a norvégok, a harmadik helyet ugyanis Vebjørn Hegdal szerezte meg, mindössze 1,1 másodperccel lemaradva az első helyezettől.
A magyar Gyallai Máté János nem jutott tovább a selejtezőből, mégis dicséret illeti. Nyolc versenyzőt megelőzve, a negyvenedik helyen ért célba, 30,76 másodperccel elmaradva a selejtező legjobb idejét futó finn Lauri Manillától. A továbbjutást érő harmincadik pozíció azért messze volt tőle, 12,5 másodperc különbséggel maradt le a negyeddöntőről. A GYÖTRI sportolójára még egy próbatétel vár, csütörtökön a 10 kilométeres távon, szabadstílusú síelésben.
A lányok küzdelmében is a krossz versenyszám ezüstérmese lépett elő az első helyre. A svéd Johanna Hegström klasszikus sprintben nagynak mondható, 2,4 másodperces előnnyel győzött. Az orosz Julija Petrova lett az ezüstérmes, a dobogó harmadik fokára – hogy ne maradjunk norvég nélkül – Martine Engebretsen állhatott fel. A krosszbajnok svéd Moa Lundgren ezúttal lecsúszott a dobogóról, negyedik lett.
Előzmények
Ünnepélyes megnyitó, február 12.
1. versenynap, február 13.
2. versenynap, február 14.
Az első lillehammeri érmesünk
3. versenynap, február 15.