Bár a felnőtt- és a juniorkorosztályban még kicsi a női tornászok száma, az egyre bővülő hazai utánpótlásbázisoknak köszönhetően a leány országos bajnokságon a serdülők mezőnyében csaknem harmincan versengtek az elsőségért. Magyar Zoltán, a szövetség elnöke szerint az alapokat már lerakták.
Pusztai Viola • Székely Dóra elindult, és nyert a junior leány országos tornászbajnokságon. Nem akadt ellenfele. Szó szerint, hiszen egyedül ő állt a szerekhez. Aztán elindult az ifjúsági bajnokságon is, túlkorosként persze versenyen kívül, mert kellenek ellenfelek, kell rutin, még akkor is, ha az elsődleges cél mindig a gyakorlatok minél szebb kivitelezése.
– A junior valóban lyukas korosztály, csupán három lány alkotja, az országos bajnokság idején ráadásul kettő sérüléssel bajlódott – mondja Magyar Zoltán a szövetség kétszeres olimpiai bajnok elnöke. – Női tornában óriási a fluktuáció, miután igen hosszú a képzési idő. A lányok négy-ötévesen kezdenek tornázni, s mire elérik a juniorkort, addigra sokan abbahagyják. Jelenleg a felnőttek között is csupán nyolc versenyzőnk van, és az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a legtöbben húsz-huszonegy évesen befejezik az élsportot.
Kadet lányok – ezúttal nem tornasorban
A másik ok, hogy eleve kevesen kezdtek el tornázni, így mire elérték a felnőttkort (azaz betöltötték a tizenhatodik évüket), már csak egy-két versenyző tartott ki a sportág mellett. Egyébként a Glasgow-ba, az olimpiai kvalifikációs világbajnokságra utazó női válogatottban most három, még csak tizenhat éves lány, Dévai Boglárka, Honti Kitti és Horváth Enikő is helyet kapott.
A női torna hanyatlása a rendszerváltással kezdődött, miután rengeteg szivacsgödrös termet veszített el a sportág, több szakosztály is megszűnt, az edzők pedig elmentek külföldre. A leány utánpótlás ob-n azonban már biztató kép tárult elénk a központi Tornacsarnokban: az ifjúságiak versenyében tizenketten küzdöttek a bajnoki címért, a serdülők mezőnyében pedig csaknem harmincan mérték össze a tudásukat.
– Rengeteget számít, hogy a torna bekerült a kiemelt sportágak közé – így Magyar. – A női szakágnak már nemcsak három központja van – Budapesten, Szombathelyen és Békéscsabán –, hanem komoly utánpótlás-nevelés folyik Dunaújvárosban, Győrben és Veszprémben is, míg Egerben és Miskolcon új szakosztály alakult. Ennek köszönhetően igencsak megugrott a létszám, egy-egy szakosztályban akár százötven-száznyolcvan gyerek is tornázik. A legkisebbeknek rendezett, nyolcállomásos Zsebibaba-versenyen például átlagosan három-négyszázan vesznek részt.
A kiemelt sportági támogatásból a szövetség igyekszik minél többet segíteni a fővárosi és a vidéki bázisoknak. Amellett, hogy a termeket sorra felújítják, tornaszerekkel is ellátják a klubokat. Az edzőkérdés azonban még mindig sarkalatos pont.
– Igaz, hogy mind többen hazajönnek külföldről, még mindig kevesen vannak a szakemberek. Azonban biztató, hogy több fiatal tornász vett részt OKJ-képzésben, illetve a Testnevelési Egyetemen elvégezte az edzői szakot, és látni rajtuk, hogy dolgozni akarnak, tenni a magyar torna fellendüléséért.
A folyamat természetesen nem megy végbe egy-két év alatt, de az alapokat már letették, arra lehet építeni. Magyar Zoltán szerint a női torna fejlődése már most is tetten érhető, de hat-nyolc év múlva érik be igazán a jelenlegi utánpótlás-nevelés gyümölcse. A leány utánpótlás országos bajnokságon remeklő lányok pedig akár már a jövő évi ifjúsági Európa-bajnokságon vagy a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon kiemelkedő eredményeket érhetnek el.
– Nagyon tehetséges gyerekek szerepeltek az ob-n. A békéscsabai Szujó testvérek, vagy a Postás SE kadetkorú versenyzői, valamint a dunaújvárosi lányok egytől egyig remek tornászok. Azt gondolom, hogy a hazai rendezésű EYOF-on már nemzetközi színvonalú gyakorlatokat mutatnak majd be.
