Másodfokon is pert vesztett a Magyar Labdarúgó Szövetség az FTC Pártolói Egyesületével szemben. Az ítélet jogerős. Az MTI Sajtóadatbank összeállítása az ügy előzményéről.
2006. július 13. – A Magyar Labdarúgó Szövetség másodfokú klublicencadó bizottsága visszavonta a Ferencváros első osztályú licencét, majd 17-én saját határozatát megváltoztatva mégis újra megadta azt. Ezt követően az MLSZ feloszlatta a testületet és hatályon kívül helyezte annak határozatait. Az új fellebbviteli testület később úgy döntött, hogy az FTC-nek nem adja meg a licencet. A labdarúgó NB II-be visszasorolt Ferencváros vezetői jelezték, hogy tiltakozni kívánnak a döntés ellen. A zöld-fehérek többek között azt kifogásolták, hogy három nappal a bajnoki rajt előtt, ismeretlen összetételű testület döntött a csapat kizárásáról. (A másodosztályba kényszerült FTC ellen az MLSZ fegyelmi eljárást indított, mivel a nemzetközi szövetség tiltó szabálya ellenére polgári bírósághoz fordult, s a fegyelmi bizottság 25 millió forintos büntetésről döntött. A fellebbviteli bizottság november 30-án megszüntette ezt a határozatot.)
2006. szeptember 5. – A Fővárosi Bíróság első fokon, nem jogerősen megsemmisítette az MLSZ a másodfokú licencadó bizottságot feloszlató határozatát és az új összetételű testület licencet megtagadó határozatát. A felperes FTC Zrt. keresetét egyebekben elutasította, azaz nem állapította meg, hogy az eredeti döntés értelmében az FTC rendelkezik a licencjoggal. Az MLSZ fellebbezett az ítélet ellen.
2006. december 7. – A Fővárosi Ítélőtábla a Ferencváros kontra Magyar Labdarúgó Szövetség perben helybenhagyta az első fokú bírósági döntést, amely szerint az MLSZ szabályt sértett a licenceljárás során.
2007. március 2. – Az MLSZ felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz a 2006. december 7-én, az FTC elleni perben hozott jogerős ítélet kapcsán. Az MLSZ jogi szakértői úgy vélték, hogy a bíróság számukra kedvező döntést hozott, hiszen nem kérdőjelezte meg, hogy nincs licence a Ferencvárosnak. Mivel a bíróság az MLSZ elnökségének a másodfokú licencadó bizottságot visszahívó határozatát és e testület döntését törölte el, a szövetség precedensértékű elvi állásfoglalást kért arról, hogy független civil szervezeten belül az elnökség gyakorolhat-e felügyeleti jogot az alá tartozó bizottság felett, joga van-e közbeavatkozni, ha ezt szükségesnek érzi.
2007. július 3. – A Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtáblának az FTC licencügyében hozott határozatát.
2008. február 26. – Az FTC Pártolói Egyesülete keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, hogy megtudhassa, kik alkották az FTC-t 2006 nyarán a labdarúgó NB I-ből kizáró testületet. Az egyesület az ügyben 2008 elején először az MLSZ-hez fordult, amely azonban az európai szövetség (UEFA) belső szabályzatára hivatkozva visszautasította az érdeklődést.
2008. április 7. – Első fokon pert vesztett az MLSZ az FTC Pártolói Egyesülete ellen. Schiffer András, az egyesületet képviselő ügyvéd elmondta: a kérdés az volt, hogy az MLSZ közfeladatot ellátó szervnek minősül-e, s ebből kifolyólag az ilyen feladatot ellátó testület adatai közérdekből minősülhetnek-e nyilvánosnak. Az ügyvéd szerint a bíróság első fokú ítéletében mindkét kérdésre igenlő választ adott.
2008. szeptember 16. – A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság április 7-i döntését, miszerint az MLSZ egyéb közfeladatokat ellátó szervnek minősül, ebből kifolyólag az ilyen feladatot ellátó testület adatai közérdekből nyilvánosak. Az ítélet jogerős. Az ítélőtábla indoklásában jelezte: a sporttörvényből és az alkotmányból vezette le, hogy az MLSZ egyéb közfeladatokat ellátó szerv, mert Magyarországon kizárólagos jogokkal szervezhet sportági bajnokságot, állami költségvetési támogatásban részesül, közpénzeket költ el, és működésének felügyelete az ügyészség hatáskörébe tartozik. Az MLSZ jelezte, tiszteletben tartja az ítéletben foglaltakat és ennek megfelelően cselekszik.
MTI
