Alig töltötte be a húszat, felnőttválogatott-kerettag, első élvonalbeli góljával megmentette csapatát a kieséstől. Vida Máté, a Vasas labdarúgója tizennégy évesen majdnem a teniszt választotta, s ma vélhetően az angyalföldiek örülnek a legjobban, hogy mégsem. Különben lehet, hogy már NB II-es lenne a csapat.
Majer Dániel • Vida Máté, a Vasas húsz éves középpályása Soltvadkerten született. Kilenc évesen már a helyi focisuliban rúgta a bőrt, két év múlva pedig a Soltvadkerti TE szakosztályába igazolt. Tizenkét évesen költözött Budapestre, hogy profi labdarúgóvá váljon. „A Vasas Kubala Akadémiára kerültem, kollégiumba, ahol nagyon jó társaság jött össze. Együtt laktunk, együtt jártunk suliba, nagyon sokat segítettek a beilleszkedésben és a pesti élethez való alkalmazkodásban” – emlékezett vissza.
Tizenhét éves koráig pallérozódott az angyalföldiek korosztályos csapataiban. Legeredményesebb szezonjának a 2012/13–as idény bizonyult, az U17-es csapatban 17 meccsen 6 gólt ért el. Emellett bemutatkozhatott az U19-es együttesben, egy gólt ott is szerzett. Védekező középpályásként persze nem a góllövés az elsődleges feladata, így még inkább figyelemre méltó a produkció.
A teljesítményének meglett a jutalma, a következő idényben aláírta első profiszerződését, és bemutatkozhatott az NB II–ben és a Magyar Kupában. Első felnőt idénye az alkalmazkodásról szólt, a 2014/15–ös szezonban viszont már kulcsszerepet játszott a piros-kékek elsőosztályú tagságának visszaszerzésében. Huszonkét mérkőzésen lépett pályára, és az első gólját is megszerezte a felnőttcsapatban.
Az idei év már nem a sikerekről szólt, többnyire kiesőhelyen tanyázott a gárda. Most, az utolsó fordulóban élet-halál meccs következett. Ha a Vasas nyer az MTK ellen, biztos a bennmaradás, szóval volt tét rendesen.
Mikor máskor gondolja úgy a csapatban játszó fiatal játékos, hogy belövi élete első NB I–es gólját, ha nem a szezon legfontosabb mérkőzésén? 0-0 volt az eredmény a 66. percben, Vidához került a labda, megtolta, majd szinte félpályáról az elvileg rosszabb bal lábával kapura lőtt. A kissé kint álló Hegedűs Lajos próbált ugyan visszaérni, a labda azonban mesés ívben hullott a kapuba.
„Abban a pillanatban nem gondoltam semmire, csak hogy tartsuk meg az eredményt.” Sikerült, és a Vasas pedig bennmaradt az NB I–ben. „Mondhatni, ez volt életem legfontosabb mérkőzése, és hát elég jól végződött”.
A válogatott sikerek sem kerülik el, Bernd Storck meghívta a felnőttválogatott Eb előtti edzőtáborába, az ausztriai Bad Kleinkirchheimbe. „Biztosan számított, hogy az U20-as csapatból már jól ismert, a vébén is a játékosa voltam, mégis meglepetésként ért a behívás. Nem mondott semmi konkrétumot, hogy mit vár tőlem, csak próbáljak meg minél jobb teljesítményt nyújtani. Azért nem gondolom, hogy az utazó keretben is számol velem.”
Nyilván kevesen tudják, hogy Máté kis híján abbahagyta. „Ahogy az lenni szokott, az én pályafutásomban is voltak hullámvölgyek, tizennégy évesen majdnem a teniszt választottam. Hétéves koromtól rendszeresen teniszeztem, nyilván a futball mellett nem tudtam versenyeken indulni, de heti egy-két edzésen részt vettem”.
Véget ért ugyan a bajnokság, pihenésre azonban nincs idő. „Megvolt az utolsó edzésünk a Vasasban, a válogatottal viszont folytatjuk. Azt terveztem, hogy elutazom a Roland Garrosra, szuper teniszt nézni, de úgy látszik, ez most nem jön össze”.
Abban biztosak lehetünk, hogy amíg az Európa-bajnokságra készülő válogatottba hívják, addig csak egy sportág érdekli, a labdarúgás.