Tóth Zoltán egyáltalán nem számított rá, hogy az U16-os bajnokságban harcban lehet a gólkirály címért, amelynek most már az egyik fő várományosa. A 15 éves center remek kvalitásokkal rendelkezik, csak arra kell figyelnie: ne szegje kedvét, ha nem megy a játék.
Nagy-Pál Tamás • Az alig több mint ezer lelket számláló Nagylók korosztályos gárdáiban és a Főnix-Gold utánpótlás-egyesületben is szórta a gólokat Tóth Zoltán, több mint kétszázat szerzett. Nem volt véletlen tehát, hogy a Sándor Károly Akadémia szakemberei is felfigyeltek rá tavaly nyáron. A 15 éves center gólkirály címet soha nem nyert, így nem is gondolt rá, hogy rögtön az első agárdi szezonjában a góllövőlista élére állhat.
Tóth Zoltán • Forrás: MTK
Pedig így történt: szerzett tizenhat gólt az U16-os bajnokságban, ráadásul a komoly meccseken is rendre betalált, mint például a Ferencváros elleni örökrangadón, amelyen csapata 4-1-es győzelmet aratott. A Puskás Akadémia ellen sem fogta vissza magát, hiszen mesternégyest ért el, már a 7. percben elkezdte a gólgyártást. Legszívesebben azonban a Győr elleni első góljára emlékszik vissza, ugyanis szabadrúgáshoz készülődött, amikor nekiálltak cukkolni, hogy úgysem talál be. Tévedtek.
„Már a szezon elején éreztem: jól sikerült a felkészülés és sikerül megfelelően koncentrálnom a mérkőzéseken – mondja. – Ennek ellenére meg sem fordult a fejemben a gólkirályság. Csak arra gondoltam, hogy a csapat elérje a kitűzött célt, vagyis az első háromban végezzen. Természetesen menet közben megjött az étvágyam…”
Az agárdi akadémia edzője, Székely Zsolt szerint a kitűnő teljesítményhez megfelelő kvalitások párosulnak. „Jó felépítésű, magas, erős és gyors – jellemzi tanítványát. – Ezen kívül nagy előnye, hogy érti a játékot. Tudja, mikor kell beindulni, vagy mikor van szükség inkább a kisjátékra. Kimondott gyengesége nincs is, talán a rosszabbik lábát kellene fejlesztenie. A mentalitása az, amin még nem sikerült teljesen eligazodnom. Általában hajtja, űzi a védőket, de néha kedveszegetten játszik. Nem vagyok biztos abban, hogy ez valóban a kedvétől függ. Olyan tényezőktől inkább, minthogy mennyire tud összejátszani a többiekkel.”
„Valóban megtörtént párszor, hogy nem ment úgy a játék, ahogy szerettem volna. Olyankor nagyon mérges vagyok magamra, és már nem tudok annyira koncentrálni – ismeri el a játékos. – De ez most már nagyon ritkán fordul elő. Megtanultuk: biztatni kell egymást a társakkal, hogy senkinek ne szegje a kedvét, ha nem sikerül valami.”
Tóth úgy látja: fejjátékban, gyorsaságban és helyzetkihasználásban kellene még fejlődnie, hiszen komoly céljai vannak: szeretne bemutatkozni az NB I-ben, aztán külföldi élvonalbeli bajnokságban is kipróbálná magát.
És persze az elmúlt hetek történései nyomán az is motiválja, hogy egyszer vele is eljusson az Európa-bajnokságra a felnőtt-válogatott.
