A KSI elleni gyakorlás után ismét hasznos felkészülési mérkőzést játszott a vasárnap kezdődő Európa-bajnokságra hangoló női kézilabda-válogatott. Ezúttal a NEKA serdülő-fiúcsapata volt az ellenfél Budapesten: a srácok ügyeltek az ellenfélre, és csak egy góllal kaptak ki.
reb • Kim Rasmussen szövetségi kapitány kiadta utasításba, hogy senki sem nézheti meg a női kézilabda-válogatott péntek esti gyakorlását a NEKA serdülőcsapata ellen, így némi nehézségek árán jutottunk be a Honvéd kívülről kissé elkopott, belülről viszont nagyon is tetszetős termébe.
A koreográfia hasonló volt, mint a csütörtöki KSI-edzésen: a nagyjából húszperces, taktikai gyakorlást ötször tízperces mérkőzés követte.
A taktikai foglalkozás alatt a női válogatott védekezett, a fiúk pedig a szövetségi kapitány kéréseinek megfelelő támadási formációkat vittek végig. Nem volt egyszerű a srácok helyzete, hiszen a legfontosabb ukáz a saját edzőtől, Kopornyik Zsolttól és Rasmussentől is az volt, hogy csak nehogy valakinek baja essen az eleve sérülésektől megtizedelt női válogatottból.
Bár a fiúk becsülettel diktálták a tempót, és bitang erős lövésekkel kínálták meg a kapusban Janurik Kingát és Kiss Évát is, mindenki megriadt egy pillanatra, ha valaki a védőfalból a földre került, vagy amikor Kisfaludy Anett egy blokkolás után az ideálisnál kicsit hosszabban szorongatta alkarját.
Bezzeg a lányok nem finomkodtak! A vasággyal együtt nagyjából ötven kiló Lukács Viktória úgy rakta a pályán kívülre Győrvári Tamást, hogy csak puffant. Erre jegyezte meg szellemesen Ballai Attila, a szövetség kommunikációs igazgatója, hogy visszaél a fizikai fölényével a lány…
Következhetett az ötször tízperces mérkőzés, amelyen szinte végig a női válogatott vezetett. Az orrtörése miatt a vonalon kívülre szorult Szucsánszki Zita nem győzte biztatni a társakat, de a fiúknak is jutott egy-egy jó szava. A balszélső Kecskés Dánielt ritkán vették észre a társak, amikor viszont igen, szépségdíjas cundergólt lőtt, még a Ferencváros irányítója is megdicsérte.
A záró tíz percben egyenlített a NEKA fiúcsapata, s az utolsó másodpercben ismét a döntetlenért támadhatott, végül a női válogatott 28-27-re nyert. Noha a fiúk feladata ezúttal a felkészülés segítése volt, a sportemberek ösztönös nyerésvágyát nem lehet kordában tartani, s a hajrában úgy játszottak az akadémisták, mint bármelyik éles korosztályos rangadón tennék. Nem véletlenül jegyezte meg Szucsánszki is, hogy a srácok úgy örültek egy-egy gólnak, mintha ötöt érne.
„Nagyon nehéz dolguk volt a játékosaimnak – jegyezte meg Kopornyik Zsolt edző, miközben nyújtani küldte a tanítványokat. – Egy-egy helyzetben fiúk ellen biztos határozottabban játszunk, de most kellett figyelnünk a lányokra, úgy, hogy közben azt a tempót, hőfokot hozzuk, ami ténylegesen segíti az Európa-bajnoki felkészülésüket. Nagy élmény és megtiszteltetés volt a csapatomnak a mérkőzés, idefele utazva már beszélgettek arról, kik fognak játszani, milyen lesz a meccs.”
„Izgultam – mondta a szélső, Kecskés Dániel. – Senkinek sem alálépni, így inkább egy métert hagytam, nehogy megsérüljön. Közben persze hajtott volna a lendület, szóval, kellett figyelni. Feldobott, hogy a női válogatott ellen játszottam, tényleg nagy megtiszteltetés volt.”
