Kikapott a bronzmérkőzésen Dél-Koreától a női junior-válogatott a Dániában zajló A csoportos világbajnokság utolsó napján. Rögtön a mérkőzés után természetesen még fájdalmas a vereség, de világraszóló siker, hogy negyedik helyen végeztek a lányok.
Nagy-Pál Tamás • A magyar női junior-válogatott a negyedik legjobb az egész világon: mennyire szépen hangzik, mégis mennyire fájó, hiszen – ahogy az a csapatsportokban természetes – a lányok a dániai A csoportos világbajnokság bronzmérkőzésének elvesztésével „érték el”. Dél-Korea gárdája 8-4-re bizonyult jobbnak.
Nem csoda, hogy Palancsa Zoltán szövetségi kapitánynak meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadta a történteket:
„Tudomásul kell vennünk, hogy ma jobb volt az ellenfél, nem szerencsével nyert. Az első érzésem a csalódottság, hiszen alig tizenkét órával korábban még a döntőbe jutásért játszottunk, helyette negyedik lettünk. Ugyanakkor az eredményünk értékéről sokat elárul, hogy a kanadai edző odajött hozzám, gratulált, és azt mondta, nagyon jó csapatunk van.”
Amelyik előző nap még le is győzte Dél-Koreát, de a szombat hárommérkőzéses maratonija rányomta a bélyegét a helyosztóra. „Kilencven százalékban az határozta meg a meccset. Jók voltak az elképzeléseink, de technikailag nem sikerült kivitelezni. A lányom, Dorottya sem érezte a jeget, nem tudta olvasni a játékot. A koreaiak ellenben kipihenten hozhatták magukat maximumon.”
A szakember már a szünetben érezte, hogy a lányok nem hisznek a sikerben. „De biztattam őket, még a kilencedik endben is, amikor – már jelentős hátrányban – időt kértek. Mondtam, hogy bízom a sikerükben, és komolyan gondoltam. Csak éppen ott volt az ellenfél is…”
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: világsiker, hogy a junior-válogatott története első A csoportos vb-jén magabiztosan harcolta ki a bennmaradást, nem mellesleg legjobb európai csapatként a negyedik helyen végzett.
„Természetesen gondolkodás nélkül aláírtam volna ezt az eredményt a vébé előtt. Az elnökséggel már korábban megbeszéltem, hogy bennmaradás esetén komoly tervet teszek az asztalra, hiszen ezt a sikert meg kell ragadni. Eddig a felnőtt- és a junior-válogatott gyakorlatilag megegyezett, de Dorottya és Kalocsai Vivien is kiöregszik, ezért szükség lesz a korosztályos csapat önálló versenyeztetésére. Az például luxus, hogy nem vettünk részt nemzetközi tornákon, ezen mindenképp változtatni kell. Remélem, ezt anyagilag is támogatni tudja az elnökség.”
A fináléban egyébként nem történt meglepetés: Kanada 7-4-re nyert az Egyesült Államok ellen. „Azért azt hozzá kell tennem, hogy az amerikaiak nagyon összeálltak a végére. Büszkék lehetünk arra, hogy megvertük őket az alapszakaszban, de akkor még sokat hibáztak. Folyamatosan jöttek fel, ellentétben az oroszokkal, akik keresték a megfelelő összeállítást, de nem találták meg. Az európai csapatok velünk nagyjából azonos szinten vannak, így igazán örömteli, hogy mégis mögöttünk végeztek.”
És még belegondolni is félelmetes: mire lehet képes a hazai utánpótlás, ha ezentúl valóban nemcsak a világbajnokságokon, hanem több nemzetközi versenysorozatban is részt vehet.
A CSOPORTOS NŐI JUNIOR-VILÁGBAJNOKSÁG, TÅRNBY (DÁNIA)
Bronzmérkőzés: Magyarország–Dél-Korea 4-8. Döntő: Kanada–Egyesült Államok 7-4