Kisari Tibor vezeti az U17-es bajnokság góllövőlistáját. Köszönhetően annak, hogy az edzéseken is százszázalékosan koncentrál, és a meccseken már nem megy el a kedve, ha kimarad az első helyzete. Több gólt is szerezhetne, ha javulna a fejjátéka.
Nagy-Pál Tamás • Kevés nagyobb öröm érhet annál MTK-játékost, minthogy mesterötöst ér el az FTC elleni örökrangadón. Kisari Tiborral élhette át mindezt az U17-es bajnokságban, amikor csapata 8-0-ra nyert a zöld-fehérek ellen. „Csodálatos mérkőzés volt. Szinte mindegyik helyzetemet berúgtam, de azért lőhettem volna még, csak gólpasszt is adtam a csapattársaknak. Az ötödik gólom szépre sikeredett: már minden mindegy alapon átemeltem tizenhat méterről a kapust.”
Kisari Tibor
Nem ez volt a csatár egyetlen kiugró teljesítménye, hiszen 16 góllal zárta az alapszakaszt, vagyis a góllövőlista élén végzett. „Már a nyári felkészülésem is jól sikerült. Aztán az U19-ben kezdtem el a szezont, de visszakerültem a saját korosztályomba. Minden egyes edzésen és meccsen is száz százalékot nyújtottam, de a csapattársak is kellettek ehhez a teljesítményhez.”
A tabella harmadik helyén végzett az ősszel a gárda, ami valójában semmit nem jelent, hiszen a felsőházi rájátszásban törlik a korábban megszerzett pontokat. „Meg is nyerhettük volna az alapszakaszt, de akadtak hullámvölgyeink. A rangadókon győztünk, például az éllovas Honvéd ellen is, ugyanakkor elveszítettünk pontokat, amelyeket nem szabadott volna.”
Kisarit ebben a bajnokságban elkerülték a hullámvölgyek, ahogyan fogalmazott: „Mostanra minden kisimult. Ha maradok ebben a korosztályban, nagyon remélem, hogy megszerzem a gólkirályi címet. Még kilenc-tíz gól ehhez elég lehet, és akkor elégedett leszek magammal.”
A fiatal amúgy fontos mérföldkőhöz érkezett, hiszen az MLSZ adatbázisa szerint hivatalos mérkőzésen eddig 199 gól szerzett pályafutása során. Nagyon bízik benne, hogy már az első tavaszi meccsén összejön a kétszázadik, s azzal igen büszkévé tehetné a futballistacsaládot. „Már a nagypapám és az apukám is labdarúgó volt. Az ő hatásukra kezdtem el én is focizni a szülővárosomban, Dévaványán. Onnan Békéscsabára kerültem, és több nagycsapat is felfigyelt a játékomra. Az MTK-t választottam, mivel már kiskoromban is a Sándor Károly Akadémián szerettem volna focizni. Gondolkodás nélkül mondtam tehát igent.”
A jelek szerint jól döntött, hiszen gólérzékeny, gyors és technikás játékossá érett. „Ellenben a fejjátékom még elég gyenge, illetve figyelnem kell arra is, hogy a mentálisan is rendben legyek. Régebben problémáim adódtak, ha az első helyzetemet nem sikerült kihasználnom. Mostanra azonban már fel tudom rázni magam.”
Amire szükség is van, hiszen nemcsak az MTK edzőinek szeretne bizonyítani. „Az a célom, hogy külföldön, több bajnokságban is kipróbálhassam magam, és olyan produkciót nyújtsak, aminek köszönhetően huzamosabb időt tölthetek el kint. Ez a legnagyobb vágyam.”
