Hosszú betegeskedést követően, életének 83. évében elhunyt Mészáros György, aki az 1960-as, római olimpián Szente Andrással a kajak kettesek 1000 méteres távján ezüstérmet szerzett. Rómában tagja volt az ugyancsak 2. helyezett 4×500 méteres kajakváltónak is. A jochapress.hu a vele volt utolsó beszélgetés szerkesztett változatával búcsúzik az egykori kiválóságtól.
“Örülök, hogy ikertestvéremmel, Istvánnal ott lehettünk a magyar kajak-kenusport 1954-ben, a franciaországi Maconban volt nemzetközi bemutatkozásán, ahol a hat magyar aranyérem egyikét mi szereztük kettesben – emlékezett a Taksonyban élt bajnok. – Mi nyertük a sportág első világbajnoki aranyérmét.”
– A kajakozást megelőzően másféle csábításokkal kerültek szembe.
„Mi tornászok szerettünk volna lenni, édesapánk viszont mindent elkövetett azért, hogy vízilabdázzunk, a pestszenterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban pedig a tornatanárunk azon volt, hogy megnyerjen bennünket a labdarúgásnak. Kész csoda, hogy végül mégis a kajakozásnál kötöttünk ki. Pünkösdfürdőre kellett járnunk edzésre, napi négy órát utaztunk, de az Előre vízitelep és Gelle Sándor edző hatása döntött.”
– Már 1952-ben ott lehetett volna a helsinki olimpián.
„Varga Ferenc példája szó szerint szuggerált engem is. Három év elteltével, 1951-ben már megnyertem egyesben az ezer és a tízezer méteres válogatót is. Mivel István öcsémmel nem akartak párosban indítani, így inkább itthon maradtam, pedig hihetetlenül jó erőben voltam.”
– Ez a nagy áldozat két év múlva csak meghozta gyümölcsét.
„Pedig az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy egyáltalán megvalósul-e ez a franciaországi kirándulás. Végül Rákosi „elvtárs” titkárságán dőlt el a dolog. Megjegyezném, hogy öcsémmel a Budapesti Műszaki Egyetemen előzőleg minden vizsgánkat letettük. Évfolyamtársaink csak „A Jövő Mérnöke” című egyetemi újság beszámolójából tudták meg, hogy válogatott sportolók vagyunk.”
– A világbajnoki győzelem ellenére az 1956-os olimpiáról is lemaradt.
„A válogatón a Vagyóczki Imre-Szigeti Zoltán, ugyancsak világbajnok kettős volt az ellenfelünk. Az ő edzőjük egyben a szövetségi kapitány, Füzesséry Gyula volt, aki mindent elkövetett a saját emberei sikeréért. Nehezebb hajónk volt, kiesett a lábtartónk, s végül csak harmadikok lettünk a válogatón. Vagyóczkiék egyébként Melbourne-ben nem jutottak döntőbe…”
– Hiába halasztottak az egyetemen, így csak 1958-ban lettek építészmérnökök.
Szente András-Mészáros György (Fotó: Fakas József)
„Ez évben versenyeztünk együtt utoljára, ősztől mindketten dolgoztunk, s mellette edzettünk. Szerencsémre ekkor már Granek István volt a kapitány, ő találta ki a Szente András-Mészáros György párost. Az ugyancsak mérnök Szente villámgyors volt, én pedig az erőt képviseltem. Nagyon örülök, hogy 1960-ban végre olimpián is részt vehettem és ezüstérmet szerezhettünk.”
– 1963-ban Kemecsey Imrével, majd Szőllősi Imrével ültették össze.
Szőllősi Imre (Fotók: jochapress.hu)
„Tokióról elsősorban az összeszokottság hiánya miatt maradtunk le Szőllősivel. Hosszú pályafutásomat nemzetközi szinten 1971-ben a K-4 tízezer méteren szerzett Vb-ezüsttel zártam. 1972-ben, már 39 évesen szerzett két bajnoki címmel negyvenegyre emeltem hazai Ob-győzelmeim számát.
– Rendkívül hosszú versenyzői pályafutása után az edzőséggel hamar felhagyott.
„1973-ban én lettem a Ferencváros vezetőedzője, de a pedagógiai érzék teljesen hiányzott belőlem, ezért egy év múlva abba is hagytam. Utána az 1993-ban volt nyugdíjazásomig a Húsipari Trösztnél dolgoztam.”
– Sportágával tart valamiféle kapcsolatot?
„Igyekszem nyomon követni az eseményeket. Mivel Taksonyban, a kis-Duna partján lakom, valóban csak egy macskaugrásnyira a dunavarsányi edzőtábortól, így elég jól jönnek a hírek is. Sajnos öcsém betegségei (ő 1994-ben szívkoszorúér problémák miatt halt meg) engem is utolértek. 1999-ben én is műtőasztalra kerültem szívkoszorú érszűkülettel, de engem sikerült megmenteni.”
Mészáros György szervezete mostanáig bírta. Most ő is elment. Nyugodjon békében!
