Amikor az egykori abszolút világklasszis játékos, majd edzőként is komoly sikereket elért, másodállásban magyar férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitány, Talant Dujsebajev meghirdette válogatott keretét, egy pillanat alatt belém vágott a felismerés: és hol van Lékai Máté?
Tényleg, hol van a PLER-Szeged-Celje-Veszprém útvonalat megjárt, vitán felül kiváló képességekkel rendelkező irányító? Hogyan lehetett éppen őt kihagyni a keretből? Ha mentegetni akarnám Dujsebajevet, talán azt mondanám: kifelejtette a váratlan megoldásairól is messze földön ismert magyar kiválóságot. De ezt a változatot egy pillanat alatt el kellett ejtenem, hiszen Lékai ennél sokkal közelebb van a fókuszhoz, mint hogy ezt vele feledékenységből meg lehetne tenni.
De hát akkor mégis, miért nem került be ő is a kiválasztottak közé? Dujsebajev indoklása úgy látott napvilágot, hogy a pillanatnyilag legjobb formában lévőket hívja be, ami az én olvasatomban azt is jelentheti, hogy például az ő posztjára behívott Faluvégi Rudolf jelenleg jobb formában van, mint Lékai Máté.
Őszintén szólva ebben a felvetésben sem vagyok egészen biztos azzal együtt is, hogy Faluvégi képviselheti a tehetséges, feltörekvő fiatalokat és hozhatott is az NB I-es meccseken átlag fölötti teljesítményeket. Ám azért az egészen más dolog, mint a nemzetközi porondon, minimális rutinnal helytállni életbevágóan fontos összecsapásokon.
Azt ugyanis végképp nem feltételezhetem, hogy Dujsebajev csak azért hívja be Faluvégit, hogy „ki legyen” a létszám. Ha behívja, feltehetően játszatni is akarja. Ha netán így lesz, az bizony komoly bizonytalansági tényező is lehet és erről legkevésbé Faluvégi tehet majd.
A januári nagy megméretésen ugyanis a rutin, a sokéves tapasztalat nem egyszerűen csak előnyt kell(ene) jelentsen, hanem egyértelmű alapkövetelménynek kellene számítson. Márpedig Lékai ezen a téren nehezen kottázható különbséggel rendelkezik Faluvégivel szemben. De nem is kell a kérdést feltétlenül kihegyezni Faluvégi személyére, hiszen Lékai Máté tudása, játékintelligenciája, improvizatív készsége és egyéb, figyelmet érdemlő tulajdonságai alapján az abszolút legjobbak közé tartozik.
Mindenképpen figyelmet érdemlő az, amit Kovács Péter fogalmazott meg e témával kapcsolatosan. Elvégre ő mégis csak az Évszázad játékosa, aki annak idején többszörösen meghívót kapott az aktuális világválogatottba is.
„Ha az én véleményemet kérdezi, akkor azt mondom: Lékai az egyik legjobb magyar kézilabdázó, akinek kihagyása a válogatottból több mint luxus. Ám gyorsan hozzáteszem, hogy ez az én véleményem, a válogatottat pedig Dujsebajev állítja össze. Ő dönti el, kikkel akar együtt dolgozni, kikkel próbálja meg kiharcolni elég nehéz alaphelyzetből az olimpiai részvétel jogát. Mivel minden edző a maga bőrét viszi a vásárra, így ezért a döntésért nem lehet különösebben elmarasztani Dujsebajevet. Más kérdés, hogy neki a lengyel Kielce az első számú munkahelye és az ottani eredmény sokkal inkább befolyásolhatja a későbbi edzői karrierjét, mint azok az eredmények, amelyeket magyar kapitányként elér.”
Eddig Kovács Péter óvatos és mégis egyértelmű véleménye, amit a jochapress.hu a maga lehetőségein belül csak maximálisan megerősíthet. Nem egyszerűen luxus, hanem egy nagy kockázatot vállaló hazárdjáték a kitűnő irányító, Lékai Máté mellőzése!