Az AC Milan ugyan szombat este hazai pályán 2-1-re legyőzte az Empoli csapatát, de a piros-feketék vezetőedzője nagyon nem volt kibékülve a látottakkal és ennek a meccs után hangot is adott.
“Nem érdemeltünk győzelmet,” – jelentette ki nyíltan Mihajlovic. “Semmi sem változott a tavalyi szezonhoz képes, mert még mindig túl sok félelem van bennünk. Az Empoli egyenlítőgólja után teljesen leblokkoltunk. A győzelmünk a két csatárunknak köszönhető, akik a semmiből szereztek gólt. Szombat este egyedül az eredménynek örülhettünk. A bekapott gólig viszonylag jól játszottunk, de utána összezuhant a csapat. Egyértelműen túl félénkek vagyunk és a két csatárunk mentette meg minket.”
A kemény szavak után Mihajlovic nem váltott hangnemet és egyedül a csatárokat dicsérte, míg a középpálya külön fejmosást is kapott.
“Mindenek előtt a fejekben kell rendet tennünk. A hét közben az edzéseken jó munkát végeztünk, aztán a meccsen a csatárok megcsinálták a megfelelő elmozgásokat, mégsem kaptak labdát.Valamit tennünk kell a csapat lelki állapotával, mert ez így nem mehet tovább. Erős a támadósorunk, de szükségük van arra, hogy kiszolgálják őket, mert különben nem fognak gólokat szerezni. A góljaink abból születtek, hogy a támadók maguknak alakították ki a helyzetet. A középpályánk nem mozgott jól, nem vállalt kockázatot vagy felelősséget, mindig csak az egyszerű megoldást választotta, amivel nem lehetett feltörni az Empoli védelmét.”
“Világos hogy lelkileg kell összeraknunk magunkat. Szombat estig azt hittem, hogy elég jól állunk ezzel. Egy évvel ezelőtt a Milan elvesztett volna egy ilyen találkozót, de csak mert nem voltak ilyen csatárai. Ezen kívül semmi sem változott. Nem értem a csapatban lévő félelemet. Tudom, hogy a San Siro közönsége igényes, de nekünk meg kell mutatnunk az erősségeinket.”
A kritikus hangvételű nyilatkozat végén Mihajlovic teljes mértékben vállalta a felelősséget a szombati produkcióért.
“Meg kell szabadítanom a játékosokat ettől a félelemtől, hogy újra felfedezzék a futballban rejlő örömöt. Vállalom a felelősséget, mert az én feladatom hogy ezt az érzést és a sikerhez szükséges elszántságot átvegye a csapat. Ha végre sikerül megszabadulni a múlt szellemétől, akkor jól fogunk teljesíteni. A felkészülési szezonban Honda vagy Suso játszott az irányító szerepkörében. Amikor Jack Bonaventura és Juraj Kucka pályára lépek, akkor fizikálisan erősebbé váltunk, és tudom hogy Jack is képes irányítóként játszani.”
Hasonlóan elégedetlen volt a teljesítménnyel Luca Antonelli is, aki azért jóval finomabban fogalmazott edzőjénél.
“Az egyetlen dolog, ami miatt elégedettek lehetünk, hogy sikerült megszerezni a három pontot. Ez adhat némi lendületet a nagy meccs előtt, az Inter elleni rangadóra. Mindannyian keményen dolgozunk. Az Empoli egy szervezett csapat és a három pont létfontosságú volt. Az edzéseken jól dolgozunk és van 25-26 játékosunk, akik mindegyike képss a kezdőcsapat tagjaként pályára lépni. Az edző feladata eldönteni, hogy ki kapjon helyet benne.”
“A csapatnak mindenben fejlődnie kell. A firenzei vereség után nagyon kellett ez a három pont. Bacca és Luiz Adriano? Mindketten nagyszerű játékosok és örülünk hogy velünk vannak, de a kispadon is vannak sztárok, mint például Mario Balotelli vagy Alessio Cerci. “
