A gyerek attól gyerek, hogy játszik. Játszik, felfedez, mozog, próbálkozik, mesél, elképzel, örül. Ezekhez a tevékenységekhez alakítsunk ki nekik egy megfelelő kuckót.
A gyerekszobában lehetőség szerint gyerekbútorok legyenek. Nagyon idegen, személytelen és kényelmetlen a pici gyerkőcöknek, ha hozzájuk képest hatalmas (felnőtt, vagy nagyfiús/nagylányos) bútorok veszik őket körül. Sokkal bátrabban, szabadabban játszanak a méretükhöz illő bútorok között.
Az sem jó, ha komoly, drága garnitúrákat választunk, mert ők még nem tudnak vigyázni rájuk. Nem arról van szó, hogy nem akarnak, egyszerűen a gyerekeknek még nincs fogalmuk arról, hogy szüleiknek mennyi munkájuk és pénzük van abban, amit kapnak. Hiszen ők csak játszanak…
Az is lehet, hogy a fölösleges dekorációk, cserepes virágok (nem gyerekszobába való kiegészítők) miatt kell folyton óvatoskodniuk. A gyerekszobában csak gyerekholmik legyenek!
Ne legyen a gyerekszoba steril! Szeressék a rendet, legyen is igényük rá, de nem szabad átesni a ló túloldalára! Ha sokszor emlegetjük a pakolást, a rendrakást, és folyton fertőtlenítünk körülöttük, előbb-utóbb bele sem fognak a játékba. Sem a szobának, sem a gyereknek nem lesz baja egy kis portól, vagy a szőnyegen „felejtett” építőkockától.
Még a gyerekbútorokkal berendezett szoba sem biztos, hogy gyereknek való szoba. A „túldizájnolt”, vagy habos-babos gyerekszobában nem lehet jóízűen játszani. Ne a szülő ízlésének, álmainak feleljen meg a gyerekszoba, hanem a gyermek igényeinek!
Próbáljunk tágas, világos kuckót kialakítani számukra! Nem csak a nagyméretű szoba lehet tágas, az ügyes kialakítással is nyerhetünk levegőt, teret. Ha a színekkel, a (nekik!) praktikus bútorokkal kedves birodalommá válik a szoba, akkor jó hangulatú játék várható odabent. A jó közérzethez, vidámsághoz a megfelelően kialakított gyerekszoba is hozzájárulhat.
