Minden kezdet nehéz… Ismét lezajlott a budapesti Nagy Sportágválasztó, mi pedig annak az apropóján arra voltunk kíváncsiak, mikor érdemes megismerkedni a legnépszerűbb és legeredményesebb sportágakkal. Az öt látvány- és a tizenhat kiemelt állami támogatásban részesülő ágazatban végzett analízisünk tanulsága: az élet felgyorsult tempója miatt nem lehet elég korán elkezdeni.
Munkatársainktól • A sportantropometriai vizsgálatok jelentőségét már évtizedek óta ismerik a szakemberek, nem véletlen, hogy a Sporttudományi Kutatóintézet terhelésélettani laboratóriumának rendszeres vendégei az élsportolók. Dr. Petrekanits Máté szerint azonban kötelezővé kellene tenni a méréseket. „Elejét lehetne venni az olyan helyzeteknek, amikor a labdarúgó-akadémiáról kikerülő gyermek szülei jönnek hozzánk kétségbeesetten, hogy nekik azt ígérték, az ő fiuk lesz a következő Messi” – mondta korábban az utanpotlassport.hu-nak a szakember.
Idővel akár Petrekanits doktorhoz is eljuthatnak azok a még csak érdeklődő családok, fiatalok, akik a budapesti Nagy Sportágválasztón akár 101 sportágat is kipróbálhattak.
Már a Zsebibaba-programban is tornásznak a gyerekek • Forrás: Zalaerdő TTDSE
Az összes „műfaj” vizsgálatára persze nem vettük a bátorságot, négy-négy kérdést azonban feltettünk az öt látvány- és a tizenhat kiemelt állami támogatásban részesülő sportág egy-egy jeles szakemberének.
A válaszokból minden szülő tájékozódhat: mikor, hogyan érdemes elkezdeni az adott sportot ahhoz, hogy akár élsportolóvá válhasson a csemetéje.
Elöljáróban annyit: részint a sportágakat általában nem lehet elég korán kezdeni; részint aki profi sportoló lesz, annak kőkeményen, idővel mindenképpen napi több edzéssel kell dolgoznia a sikerekért.
Kérdések
1. Milyen korban érdemes elkezdeni a sportágat?
2. Milyen képességeket, tulajdonságokat figyelnek a szakemberek az érdeklődő gyerekeknél?
3. Mennyire edzésigényes a sportág?
4. Mikortól érdemes versenyeztetni a fiatalokat?
Asztalitenisz
1. Érdemes 6-8 évesen, de a szakemberek tervezik már az óvodáskorúak bevonását is.
2. A mozgáskoordinációt, a gömbérzéket, a mozgékonyságot, a mentális képességeket.
3. Kezdőkorban elég heti kétszer másfél óra gyakorlás, a későbbiekben fokozatosan emelkedik a foglalkozások száma a legmunkaigényesebb sportágak egyikében.
4. Az újonc korcsoportban, azaz 12 év alatt nem a siker a lényeg, hanem az, hogy a gyerekek megtanuljanak alkalmazkodni a különböző ellenfelekhez és szokják a hangulatot.
Atlétika
1. Játékosan már 8-9 évesen, de inkább 10 éves kor felett érdemes.
2. A gyorsaságot, a robbanékonyságot, a lazaságot.
3. Gyermekkorban heti háromszor szabad edzeni, később persze napi több órát is, de fontos, hogy az edzésmunka része legyen a regenerálódás.
4. Minél hamarabb, hogy sikerélményeket gyűjtsön a gyerek, de komoly tétre menően csak akkor szabad, ha pszichésen felfogja a megméretés jelentőségét.
Birkózás
1. 8-9 évesen érdemes, aki pedig 11-12 évesen csöppen bele, hiába hozná be a lemaradást, nem látja a fényt az alagút végén, és feladja.
2. Az akrobatikusságot, a bukfenctudást.
3. Az első évben elegendő heti két edzés, de a középiskolásnak már 7-8 tréningre van szükségük.
4. A motiváció miatt már 8 évesen, de nem szabad élet-halál kérdést csinálni az eredményességből.
„Tíz éves kor alatt egyszerűen nem szabad sportágat választani. A túl korai specializáció bődületes károkat okoz, és évtizedeken belül tönkreteszi a magyar sportot.” (Lengyák György)
Cselgáncs
1. 5 évesen, s aki iskolásként ismerkedik meg a sportággal, az már hátrányban van.
2. Semmit, a szorgalom egy idő után felülírja az adottságokat.
3. Ez a sportág meglehetősen edzésigényes, mert sok mozgást kell automatizálni, az élsportolónak pedig elengedhetetlen a napi két gyakorlás.
4. Régebben csak 14 évesen kezdték a versenyzést, mára ez a 10 évesekre igaz.
A biológiai érettség számít, nem az életkor • Fotó: Szaka József/MÚSZ
Jégkorong
1. 6-7 évesen már érdemes edzésre járni, előtte felesleges; annyira felgyorsult a világ, hogy tízéves korban már késő elkezdeni.
2. Hogy csillog-e a szem.
3. Már 10 éves korban edzhetnek heti négyszer-ötször.
4. 13-14 éves kortól érdemes folyamatosan versenyeztetni a fiatalokat.
Evezés
1. Világszinten 14 éves korban szokás, de idehaza – sajnos – a mesterséges tömegesítés miatt már 10 évesen elkezdik.
2. A testfelépítést, az atletikus alkatot.
3. 15-16 éves kor előtt nem érdemes elkezdeni a mindennapos edzést.
4. 14 év előtt nem szabad, mert akkor túl hamar kiégnek; a fiatalok versenyzői énje 18 éves korra alakul ki.
Kajak-kenu
1. 10 év alatt nem ajánlott, 10-14 év között ideális.
2. Az általános alap-állóképességet, a laza izomzatot, a koordinációs képességet.
3. Az egyik legdolgosabb sportág, minden korosztályban sokat kell lapátolni a sikerekért.
4. A gyerekek imádják a versenyt, játékosan már egészen fiatalon érdemes belekóstolniuk.
„Sokan azt mondják, a versenyeztetés idegileg kikészíti a gyerekeket. Nem amiatt mennek tönkre, hanem mert a pálya szélén üvölt az edző és a szülő.” (Garami József)
Kerékpársport
1. A mozgáskoordináció miatt érdemes már 6 évesen, de speciálisan országúti kerékpárra például 12 évesen ülnek először.
2. A vagányságot, a hajlandóságot az ésszerű kockázatvállalásra.
3. A 7-8 évesek heti kétszer edzenek szakköri jelleggel, 12 éves kortól következhet a heti öt gyakorlás.
4. A kezdés után közvetlenül már versenyezhetnek.
Kézilabda
1. A gyerekek 6-9 éves korban képesek egyszerűbb taktikai és technikai elemeket megtanulni, de játékos formában már az óvodában is érdemes kézilabdázni. A 11-12 éves kor a mozgásfejlesztés virágkorának a vége, az annál később kezdőkből már nehezen válik versenysportoló.
2. Az alapvető labdaügyességet, a koordinációt.
3. Rengeteget kell edzeni, ráadásul késői a beválási idő, hiszen nemtől függően 20 éves kora tájékán érik be a játékos.
4. 12 éves kortól érdemes.
A gyerekekkel meg kell szerettetni a sportágat • Forrás: waterpolo.hu
Korcsolyasport
1. Már óvodáskorban célszerű jégre menni.
2. A mozgáskoordinációt, a laza izomzatot, a jó ritmusérzéket.
3. Kezdetben heti háromszor maximum 50 perc edzés, idővel egyre több.
4. Jégtáncban 8-10 éves kor előtt nem érdemes, egyéniben már 6-7 évesen versenyeznek.
Kosárlabda
1. Ráér 10-12 évesen specializálódni a sportágra, de már érdemes óvodáskorban játékosan megismerkedni a kosárlabdával.
2. Azt, ahogyan a labdához nyúl, s hogy élvezi-e a játékot.
3. Kezdetben keveset, idővel egyre többet, a kadetkortól már nem árt az egyéni képzés.
4. U11-ben és U12-ben még csak az eredménykényszert kizáró dzsemborit érdemes rendezni.
„Kezdetben az számít, hogy legyen kicsit ügyesebb az átlagnál, de ne üsse pofon magát, amikor a labda mellé nyúl, és ne úgy fusson, mint kislány az ugrókötéllel.” (Kercsó Árpád)
Labdarúgás
1. Ügyességi játékokkal már minél hamarabb, 6-8 évesen érdemes megismerkedni.
2. Az ügyességet, a gyorsaságot, a mentalitást.
3. 10 éves kortól már heti négy edzés és egy meccs szerepelhet a programban.
4. Hamar kezdhetik, de hagyni kell őket játszani.
Ökölvívás
1. 8-9 éves korban, 12 év felett már nem érdemes.
2. A bátorságot, a vagányságot.
3. Heti 3-4 edzés, de 12 éves kortól már szükséges a heti öt tréning.
4. Idehaza 13 év a korhatár, de érdemes hamarabb kezdeni.
Öttusa
1. 6-7 évesen már lehet úszni, és fokozatosan érdemes elkezdeni a többi számot is; jó úszómúlttal akár még 16-17 évesen is bele lehet vágni az öttusába.
2. A mozgáskoordinációt, a koncentrációképességet, a vízérzéket.
3. Nem edzésigényesebb, mint a többi sportág, hiszen a komoly szint eléréséhez mindenütt sokat kell dolgozni. Annyiban nehezebb, hogy mindig át kell hangolódni az öt különböző sportág edzésére.
4. Már 10 éves kor alatt is rendeznek versenyeket, de az eredményességet bőven elég lenne 17-18 évesen előtérbe helyezni.
Röplabda
1. Óvodáskorban el lehet kezdeni.
2. A magasságon kívül bármit meg lehet tanítani; figyelni kell, van-e érzéke a sportághoz.
3. Az igazi munka 12-22 éves kor között történik, felnőtteknek heti 10 edzés ajánlott.
4. Már manókorban is rendeznek versenyeket, mert egyre lejjebb tolódik a korhatár.
Sportlövészet
1. 13-14 éves korban ideális, a fegyverhasználat miatt 10 év alatt nem is szabad elkezdeni.
2. A koncentrálóképességet.
3. Eleinte szakköri jelleggel megtanítják a fegyverhasználatot, idővel 3-5 szakedzés, majd következnek a kondicionáló edzések is.
4. A serdülőkorban, 10-14 éves kor között érdemes, már csak a sikerélmények megélése miatt is.
Tenisz
1. 6-8 éves korban; amennyiben a lányok 9-10, a fiúk pedig 11-12 éves korukig nem kezdenek bele, aligha álmodhatnak profikarrierről.
2. A szem-kéz koordinációt, a reakcióidőt, a gyorsaságot, az ügyességet.
3. Nagyon edzésigényes, mert nagyjából tíz év szükséges, hogy a képességek készséggé váljanak.
4. Már 6-7 éves kortól rendeznek versenyeket, de ekkor a képességfejlesztésen van a hangsúly.
Torna
1. Ez a sportág több másikhoz is remek alapot biztosít, 4-6 éves kor között érdemes elkezdeni.
2. Az alkatot, a magasságot, a testarányt, a mozgáskészséget.
3. Minél kisebbek, annál kevesebbet edzenek; az a fontos, hogy szeressék az edzőjüket.
4. A Zsebibaba-programban már 6-7 évesen versenyezhetnek, de ekkor még a részvétel a fontos, nem a győzelem.
Úszás
1. A biológiai érettséget kell figyelni, s ha már képes követni az utasításokat, akkor érdemes belekóstolnia, akár 3-4 évesen is.
2. A siklási képességet, az alázatot, a monotóniatűrést.
3. 10 év alatt nem edzésről, hanem gyakorlásról beszélünk, a technikai elemek elsajátításáról.
4. 14 éves kor alatt a verseny csak lehetőség, hogy gyakoroljuk az edzésen elsajátítottakat.
Vívás
1. 8-10 évesen elég elkezdeni, 7 alatt nem érdemes, ahogyan 10-12 felett sem.
2. A koordinációs képességet, a szorgalmat, a kreativitást, a lelkesedést.
3. Kezdetben hetente kétszer, fél év után már háromszor érdemes edzeni.
4. Már 9-10 évesen lehet indulni versenyeken.
Vízilabda
1. 6 évesen ajánlott úszni, 8-9 évesen pedig vízilabdázni.
2. A testi adottságokat, a csontozatot.
3. Nagyon edzésigényes, hamar eljön az idő, hogy a napi egy tréningre feltétlenül szükség van.
4. A gyerekekkel elsősorban meg kell szerettetni a sportágat, de 13 éves kortól már lehet versenyeztetni őket.
Ők mondták
Sportáganként elismert szakembereket kértünk meg arra, hogy segítsenek a körkép összeállításában. Íme, a lista! Asztalitenisz: Tokaji Sándor, a BVSC-Zugló edzője. Atlétika: Lengyák György, utánpótlás-szakreferens. Birkózás: Lévai Zoltán, a junior kötöttfogású válogatott szövetségi edzője. Cselgáncs: Flórusz János, a Hell Miskolc vezetőedzője. Jégkorong: Kercsó Árpád, az ifj. Ocskay Gábor Akadémia utánpótlásedzője. Evezés: Dani Zsolt, a Szegedi VSE edzője. Kajak-kenu: Hüttner Csaba utánpótlás-vezetőedző. Kerékpársport: Hazai György, a KSI szakedzője. Kézilabda: Juhász István, a szövetség kiválasztásért felelős munkacsoportjának vezetője. Korcsolyasport: Berecz Ilona jégtáncmesteredző. Kosárlabda: Székely Norbert, a szövetség utánpótlás-szakmai koordinátora. Labdarúgás: Garami József mesteredző. Ökölvívás: ifj. Balzsay Károly, a serdülőválogatott szövetségi kapitánya. Öttusa: Kállai Ákos utánpótlás-kapitány. Röplabda: Tomanóczy Tibor, a fiú serdülőválogatott szövetségi edzője. Sportlövészet: Kissné Oroszi Edit utánpótlás-kapitány. Tenisz: Pelva Gábor válogatott-vezetőedző. Torna: Magyar Zoltán, a szövetség elnöke. Úszás: Petrov Iván utánpótlás-kapitány. Vívás: Kulcsár Győző, a Vasas mestere. Vízilabda: Horkai György, fiú utánpótlás szövetségi kapitány
