Van, akit a szülők cipelnek próbajátékról próbajátékra, és van, akit külföldi játékosmegfigyelők szúrnak ki. Bár tőlünk komoly európai klubba csak elvétve kerül fiatal futballista, az elmúlt hónapokban akadt példa mindkét esetre. Utánajártunk: hogyan kerülhetnek külföldre a 16 éven aluli játékosok?
Nagy-Pál Tamás • Noha a magyar fiatalokért finoman szólva sem kapkodnak az európai klubok, az elmúlt időszakban két ígéret is komoly utánpótlásműhelybe került: a tízéves Lukács León a Barcelona kötelékébe tartozó FCBEscola, míg a 12 éves Zilahi Márton a görögországi Arsenal Elit Academy játékosa lett. A két fiúban nagyjából annyi a közös, hogy mindketten a Mészöly Focisuliban kapták meg a sportág alapjait, a kikerülésük körülményei minden másban eltérnek.
Zilahi Márton
Leónt a szülei nevezték be a barcelonai felvételire, míg Mártont az „Ágyúsok” akadémiájának játékosmegfigyelője szúrta ki magának, és hívta el a próbajátékra. Előbbi a családjával költözött Spanyolországba, míg utóbbi egyedül vette nyakába a világot, és bennlakásos képzésben részesül. .
Mennyire szokványos a két történet? – tettük fel a kérdést. És hamar kiderült: nagyon. Ugyanis leginkább ezzel két „módszerrel” kerülhet külföldre 16 éven aluli játékos, mivel a FIFA szabályai szerint ennyire fiatalokkal ügynökök hivatalosan még nem foglalkozhatnak. (Kiskapuk persze vannak, nem is túl bonyolultak: ilyen például, ha a szülőkkel kötnek szerződést).
„Vannak olyan szülők, akik előszeretettel hiszik, hogy gyermekük az új Messi, és kiválasztóról kiválasztóra hordják – vázolta meglátását Laczkó Mihály játékosügynök. – De az ilyen történetek ritkán végződnek úgy, mint Leóné. A szülő a legtöbbször ugyanis túlértékeli a fiát. Egyébként tizennégy-tizenöt éves korukig nálunk is nagyjából ott tartanak a fiatalok, mint a világ többi táján, de aztán olyan edzők kezébe kerülnek, akik gyorsan elrontják őket. Attól kezdve komoly klubba juttatni őket olyan, mintha kameruni pólóst akarnánk hozni a magyar vízilabda-bajnokságba…”
Természetesen a klubok megfigyelői is kiszúrhatják különféle tornákon a fiatalokat, de ez idehaza mind kevésbé működik. Információink szerint az Arsenal – divatos szólva élve – scoutja sem azért járt Magyarországon, mert honfitársainkat szerette volna megfigyelni, hanem mert a klub a Kubala-kupán szerepelt, vagyis hivatalból látogatott ide. Szerencsére, néhány magyar gyerekeket is megnézett. A hazai viszonyokat tökéletesen leírja: úgy tudjuk, hogy a Ferencváros szervezésében jelenleg is zajló Future Talents Cup-on a Chelsea és a Juventus megfigyelői is megfordultak, de nem a zöld-fehérek, hanem a szintén résztvevő belgrádi Partizan játékosai miatt.
„A megszokott inkább az, hogy az itthoni menedzserek ápolnak jó kapcsolatot a topklubokkal és a figyelmükbe ajánlják a tehetségeket. Mint ahogyan tettem én is a Celtic, a Real Madrid vagy a Stuttgart esetében, ahová Szalai Ádámot vittem ki annak idején. Eppel Mártont a skótok nézték meg az ajánlásom után, és el is vitték volna, ha az MTK reálisabb összeget kér érte” – emlékezett vissza Laczkó.
Ha a gyerek megfelel a próbajátékon, további bonyodalmak várhatók: a FIFA szabályai szerint ugyanis csak akkor szerződhet külföldre valaki a 16. születésnapja előtt, ha a szülei munkát kapnak az adott országban, vagyis életvitelszerűen odaköltöznek. „Ezt nagyon szigorúan veszik, főleg a szem előtt lévő klubok, mert ellenkező esetben komoly büntetést kaphatnak. Így került például nemrég Alen Halilovic vagy régebben Bojan Krkic is a Barcelonába.”
S Kun Bertalan is éppen emiatt nem léphetett pályára évekig a PSV-ben. A FIFA ugyanis úgy ítélte meg: a család nem azért költözött ki Hollandiába, mert az édesapa munkát kapott. Kun játékengedélyét tizenhat éves koráig nem is küldték meg, csak edzésen és felkészülési tornákon vehetett részt.
Persze, kiskapuk mindenhol léteznek. A görögországi akadémián például úgy készülhet Zilahi Márton idén az ősztől teljesen egyedül, hogy hivatalosan nem igazolta le semmilyen klub, csupán felvették az oktatási intézménybe, ahol „véletlenül” kiemelt szerepet kap a labdarúgás. Létezik még hivatalos kivétel is a szabály alól: amennyiben a klub mindössze 50 kilométerre található az adott ország határától, a „szomszédos” tehetségek szabadon igazolhatók. Egyébként még tizenhat éves kor fölött is engedélyt kell kérni a FIFA-tól, de ha az Európai Unión belüli igazolásról van szó, azt rendszerint megadja a szervezet.
Lukács León
Érdekesség, hogy bár a nemzetközi szabályozás szerint a 16. évét betöltött labdarúgónak már lehet szerződéses ügynöke, Magyarországon a sporttörvény csak a tizennyolc éves kor után teszi lehetővé a megállapodást a honfitárs közvetítővel. Ez jelentős hátrányt okoz a hazai menedzsereknek, hiszen – ki érti ezt? – külföldi ügynököt már 16 éves kortól is fogadhatnak a fiatalok…
A HLSZ főtitkára, dr. Horváth Gábor szerint a szigorú szabályozásra azért van szükség, hogy a fiatalok ne igazoljanak már gyerekként külföldre, hanem inkább a hozzájuk legközelebb lévő akadémián nevelkedjenek. „Ausztriában és Angliában például már országon belül sem lehet a lakóhelytől ötven kilométernél távolabb lévő egyesületbe igazolni. Bennlakásos akadémiák sincsenek, ha valaki nem képes bejárni, nevelőcsaládoknál helyezik el , hogy kellőképpen családias legyen a környezet. Persze, ügyeskedni lehet, a szabályok kijátszhatók. De a magyar futball érdekeit az szolgálná, ha a gyerekek mindaddig a nevelőklubjukban maradnának, amíg a piaci értékük el nem éri azt a szintet, hogy már megérje értékesíteni a játékjogukat. És ezt nemcsak az MLSZ, hanem a FIFA is így látja jónak.”
Ezzel szemben akadnak szülők, akik úgy gondolják: fiúk akkor érheti majd el a nemzetközi nívót, ha már a pályájuk elején külföldi szakemberek készítik fel őket. S az elmúlt – szomorú – évtizedek „eredményeit” látva nehéz vitába szállni velük…
