Sikeres bemutatkozás.
Pep Guardiola kőkemény örökséget vett át idén nyáron. Új vezetőedzőnk kétséget kizáróan sikeresen kapta el a fonalat a Bayern Münchennél is.
Hatalmas felszabadulást jelentett a Bayern München családja számára, hogy a több sikertelen évet követően végre ismét komoly siker koronázta az erőfeszítéseket. Elsősorban a 2012-es hazai BL-döntőből fakadóan jött létre egy olyan fajta düh illetve a dac, mely aztán elszántsággá, küzdőszellemmé alakulva végigkísérte az egész tavalyi szezont, egészen a trófeák kegyetlen besöpréséig.
Nos, a Bajnokok Ligája-győzelemmel, a ,,megigazulással” ez a fajta hajtóerő a természeténél fogva köddé veszett. A katalán mester feladata az volt (és továbbra is az), hogy az így keletkezett űrt valami újjal töltse ki, mely alkalmas arra, hogy csapatunk a következő években is folyamatosan ott legyen a világfutball szűk elitjében. Alkalmasint újra megnyerje a Bajnokok Ligáját.
Egy másik szemszögből: egy látszólag jóllakott társaságot kellett mozgásban tartania.
Félév elteltével már kijelenthető, hogy Pep Guardiola sikeresen kezdte meg müncheni munkáját.
Még soha egyetlen edzőnk sem tudott ilyen jó félévvel nyitni nálunk. Sőt, statisztikailag ez volt minden idők legjobb őszi szezonja a Bayernnél. Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy Guardiola helyzetét az említett speciális helyzeten túl a számára nem annyira ismerős futballkultúra illetve a sajtó/szurkolók fokozott várakozásai, elvárásai is nehezítették. Amiként a sérüléshelyzet is – volt olyan, amikor 5 belső középpályásából 4 is sérült volt. Gyakorlatilag legalább 2-3 alapember mindig hiányzott.
Ezen tényezőket figyelembe véve talán még a legoptimistább szurkoló sem várta azt, hogy ilyen szinten minden fronton lendületben maradunk. Azt szokás mondani, hogy az élfutballban ősszel csak elveszíteni lehet a trófeákat.
Guardiola vezényletével csapatunk sikeresen kerülte el ezt. Sőt, mindhárom fronton a legjobb részeredménnyel.
A bajnokságban új pontrekorddal lettünk őszi bajnokok – ráadásul 16 bajnoki alatt gyűlt össze a 44 pont. Veretlenek maradtunk. Több alkalommal is sikerült fordítanunk. 42 rúgott gólunk mellett mindössze 8 kapott gól szerepel. Előnyünk jelenleg 7 pont a Leverkusen és 12 a Dortmund előtt. Egy mérkőzéssel kevesebbet játszva.
A Bajnokok Ligájában a pazar őszi teljesítményt a Manchester City elleni hazai vereség árnyékolta be egy kicsit. A csoportgyőzelem viszont így is meglett. Tavalyhoz hasonlóan idén sem kedvezett a szerencse, az Arsenallal kell majd nyitni a kieséses szakaszt.
A Német Kupában szintén versenyben vagyunk. Februárban a Hamburg vendégeként lépünk majd pályára a negyeddöntőben. Itt minden mérkőzés élet-halál küzdelem, egyelőre ebben a sorozatban is talpon állunk.
Mindemellett három bónusztrófeáért is megküzdhettünk a második félévben. Közülük kettőt, az Európai Szuperkupát és a Klub-világbajnokságot még sosem nyertük meg. E két trófea elnyerésével a Pep Guardiola-éra is hozzájárult ahhoz, hogy ez az év legyen a Bayern München történetének legsikeresebbje.
Talán egyetlen pici, csúnya folt van ezen a győzelmi kabáton. A Német Szuperkupát a Borussia Dortmund nyerte. Talán bízhatunk viszont abban, hogy ez a fiaskó is tanulságos volt, ez a – több szerencsétlen momentummal szegélyezett – fiaskó is kellett ahhoz, hogy csapatunk ismét felvértezze magát, s végigszaladjon a mezőnyön.
Ráadásul, ha belegondolunk, még ezt a vereséget is elhomályosítja, hogy 3,5 év után végre ismét sikerült győznünk Dortmundban. A novemberi bajnokin többek között Mario Götze góljával törtük meg az átkot.
Összegezve elmondható, bár még nagyon messze a szezon vége, még nagyon messze, amikor az igazán értékes trófeákat osztják, a félidőben azonban a létező összes többi csapatnál jobb helyzetben pihenhetünk meg. Ennél nagyobb reményekkel aligha lehetne várni a tavaszi folytatást.
A cikk alapgondolata innen ered.
