A gyermekek idegrendszeri fejlődését jelentősen befolyásolja a mozgás. Ha kiskorban nem járjuk végig a fordulás, kúszás, mászás, ülés, járás fejlődési állomásait, vagy egyszerűen csak leültetjük a gyermeket a tévé vagy a számítógép elé, később olvasási, számolási és egyéb nehézségekkel is szembesülhetünk. Ha azonban mozgásfejlesztéssel kötjük össze a beszéd- vagy olvasásfejlesztést, sokkal komolyabb eredményt érünk el – mondják az alapozótorna fejlesztői.
Szerdahelyi Márton vezető terapeuta, gyógytornász felidézte: az ötvenes években Glenn Doman és Temple Fay terapeuták kezdtek azon gondolkozni, hogyan lehetne a sérült gyermeken segíteni.
Mozgásvizsgálat, mozgásfejlődés
Eleinte hagyományos gyógytornász eszközöket vetettek be, ám ezek nem bizonyultak sikeresnek. Később megnézték, milyen a gyermekek normál mozgásfejlődése, majd mindezen mintákat a sérült gyerekeken kezdték el alkalmazni. Azt tapasztalták, hogy a mozgásfejlődésen keresztül az anyanyelvi fejlődésre is hatottak a mozgások – tette hozzá.
Óvodás korban, általában 5 évesen kezdenek el a logopédusok a gyermekekkel foglalkozni, ebben az életszakaszban azonban érdemes elvégezni a mozgásvizsgálatot is, mert annak eredményét figyelembe véve lehet megalapozni az idegrendszer fejlődését is – húzta alá.
Arató Domonkos klinikai szakpszichológus, a DSZIT Egyesület titkára elmondta: a DSZIT, vagyis a dinamikus integrációs terápiás módszer egy komplex mozgásterápiás folyamat. Rámutatott: egy gyermek fejlődését jelentősen meghatározza, hogy mozgását szabadon, ingergazdag környezetben próbálgatja-e, vagy például egy autós ülésben üldögél.
A védőnő szerepe is fontos
Arató Domonkos aláhúzta azt is, hogy a védőnők – akiknek nagyon fontos a szerepük – nemrég olyan képzésben is részesültek, amelynek segítségével, figyelemmel a gyermek mozgásfejlődésére, jelezni tudják szakember bevonásának szükségességét.
Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a műsorban azt mondta: a magyar védőnői szolgálat, amely minden településen segíti a családok gyermeknevelését már a várandóságtól kezdve nyomon követi a magzat és a gyermek fejlődését.
Kiemelte, lényeges lenne, hogy a családok újszülött kortól hetente, aztán egy hónapos kortól egyéves korig havonta, majd ritkábban találkozzanak a védőnőkkel. A tanácsadóval való találkozás arra szolgál – tette hozzá – , hogy a védőnők lássák az otthoni környezetben az anyuka-gyermek kapcsolatot, valamint a gyermek mozgását is.
A család azonban rontani is tud a fejlődésben, hiszen a babahordók mellett például a televíziózás is negatív hatással lehet a gyermekek fejlődésére – hangsúlyozta.
„Az értelmi fejlődés ott kezdődik, hogy a szülők, a nagyszülők normális beszéddel elmagyarázzák neki, hogy mi történik – innentől indul a fejlődés. A mozgástér biztosítása fontos, ahol lekerítünk egy helyet, ahol biztonságban tud forogni, menni, nézni, és fontos, hogy a gyermek a szülővel együtt legyen” – mondta Csordás Ágnes, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a szülők vonják be a napi tevékenységbe a gyereket, a későbbi fejlődésben ezek pozitívumként fognak majd jelentkezni.
A természetes fejlődés segíti az idegrendszer érését, amely összefüggésben lehet a tanulási nehézségekkel – fogalmazott a szakember.
Forrás: napidoktor.hu
