Már több mint négy hónap eltelt azóta, hogy Aranyosi Pétert váltva, Muskó Péter lett a magyar férfi asztalitenisz-válogatott szövetségi kapitánya. A szakembert az új munkaköréről kérdeztük, de távolabbi vizekre is elkanyarodtunk.
Muskó Péternek Bátorfi Zoltán segítőjeként volt alkalma belelátni a válogatottaknál folyó munkába, ám a két szerepkör között jelentős különbségek vannak.
„Más a felelősségi kör segítőként, és más szövetségi kapitányként – mutatott rá az egyik legfontosabb különbségre Muskó Péter. – Itt a srácokat vezetni kell, megszervezni a munkájukat, figyelembe véve a versenynaptárat és a saját edzőközpontjukban megszabott edzésprogramjukat. Háromféle kondicionális program van, amelyeket szintén össze kell hangolni a napi edzésekkel és a pillanatnyi erőnléti állapotukkal, hogy minden nap a lehető legintenzívebb legyen. Figyelni kell arra is, hogy ki mikor utazik, mikor lesz itthon, melyik versenyre tudunk készülni, ki hol áll a világranglistán, kinek mik a céljai. A lányoknál ebből a szempontból egyszerűbb volt, hiszen én voltam, aki itthon foglalkoztam velük, csak néhány főversenyre utaztam velük. Ebben a pozícióban, ha normalizálódik a helyzet, sokkal több utazás vár rám.”
A szövetségi kapitány munkáját nem könnyíti meg, hogy a válogatott gerincét alkotó játékosok mind külföldön élnek
„Gyakorlatilag folyamatosan úton kell lenni, ha nyomon akarom követni a játékosokat – folytatta a kapitány. – Az utóbbi időszakban Szudi Ádám és Majoros Bence Ochsenhausenben, Ecseki Nándi Svédországban, Lakatos Tomi pedig Dániában tartózkodott életvitelszerűen. Onnan utaztak a bajnoki mérkőzéseikre, a nemzetközi versenyekre, és persze szerettek volna minél többet Magyarországon tartózkodni, közel a családjukhoz. A tervek már megvannak arra, hogy az ochsenhauseniek mikor mennek vissza, illetve én mikor megyek ki hozzájuk. Annyi változás lesz, hogy Ecseki Nándi és Lakatos Tomi egy portói edzőközpontban él majd. Ők szeptember elején költöztek volna be, de lehet, hogy szeptember vége lesz belőle, mert amíg nincsenek versenyek és itthon jó edzéseket tudunk biztosítani nekik, addig nincs értelme kimenniük.”
Szerencsés esetben néhány év múlva már nem kell a legjobbjainknak külföldre költözniük
„Nemzetközi tendencia, hogy a feltörekvő, illetve már befutott játékosok egy-egy ilyen helyen, edzőközpontban készülnek. Az is nemzetközi tendencia, hogy Európa-szerte fogynak a játékosok, az utánpótlással tehát vannak feladatok, hogy legyen merítési lehetőség. Ha itt létre tudunk hozni hasonlót vagy jobbat, infrastruktúrával, edzői gárdával, bentlakásos jelleggel, akkor nekünk is lehet ez egy perspektíva, hogy Budapest legyen egy regionális, közép-európai központ. Erre elvileg megvan minden lehetőség.”
A kapitánytól megtudtuk, hogy a válogatottnál négyfős A-keret mellett egy négyfős B-keret kialakítását tűzték ki célul.
Utóbbi gerincét a feltörekvő fiatalok (András Csaba, Both Olivér, Juhász Patrik) adnák, a „feladatuk” pedig elsősorban az lenne, hogy az A-keret itthon tartózkodó tagjainak megfelelő edzőpartnerei legyenek. Ehhez kapcsolódik, hogy a következő idényben Majoros Bence és Szudi Ádám több időt tölt majd Magyarországon.
(MOATSZ)
