Több különleges teljesítmény is kapcsolódik Nadia Comăneci
nevéhez: a román tornász 14 és fél évesen három arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett a montréali olimpián, ráadásul a sportág történetében ő kapott először tíz pontot a gyakorlatára a játékokon – Comănecit mutatjuk be vasárnapi retrórovatunk aktuális részében.
reb • A nagy szavakat elcsépelő világban is nyugodtan mondhatjuk, legenda a most 55 éves, egykori tornász, Nadia Comăneci. A román csodasportoló sokszor ejtette ámulatba a világot, a leginkább emlékezetes módon 1976-ban, a montréali olimpián. Mielőtt azonban eljutunk addig, hogy 14 és fél évesen három olimpiai aranyérmet nyert, és tökéletes, tízpontos gyakorlatot mutatott be, elevenítsük fel a pályafutás kezdeteit.
Nadia Comăneci
Nadiát édesanyja azért vitte tornázni, mert a kis örökmozgó volt, akinek az energiáit nehezen lehetett kordában tartani. Óvodásként ismerkedett meg a sportággal, és hat évesen szemelte ki Károlyi Béla, a legendás edző, aki később évtizedeket dolgozott az Egyesült Államokban. Hétéves korától edzett Károlyival és feleségével, Mártával, voltaképpen ő volt híres iskolájuk egyik első növendéke Oneștiben.
Tíz esztendősen, 1971-ben, minden idők legfiatalabb román bajnoka lett. Az elkövetkező években számos nemzetközi junior- és felnőttversenyen szerepelt. Az első jelentős sikerét 1973-ban aratta, amikor a Norvégiában rendezett Európa-bajnokságon a talaj kivételével minden szeren és összetettben is győzött – talajon második lett, ráadásul a montréali tesztversenyen több aranyat szerzett.
A következő év több okból is emlékezetes maradt. Az amerikai kupán indult, és ott találkozott először későbbi férjével, a szintén tornász Bart Connerrel.
Vasárnapi retrórovatunkban egy-egy, sportága szabályai szerint utánpótláskorú sportoló felnőttek között elért, kiugró teljesítményét idézzük fel. Ez az egyetlen rendezőelv, külföldi és hazai sportoló egyaránt szerepel a sorozatban.
És akkor jött Montréal és az olimpia. A felemás korláton történelmet írt, hiszen a játékok történetében először tízpontos, azaz tökéletes gyakorlatot mutatott be. Az természetesen aranyérmet ért. Érdekesség, hogy amikor az eredményjelzőt gyártó Omega arról érdeklődött az illetékesektől, szükség lehet-e négy számjegyre a tornában a pontok megmutatásához, azt felelték, minek, a tíz pont elérése úgyis lehetetlen. Comăneci eredményét ezért először 1.00-nak írták ki; a szurkolóknak szükségük volt kis időre, hogy felfogják, mi történt, és tapsviharban részesítsék a tornászt. A román klasszis egy, 2016-ban készült interjúban így emlékezett vissza a különleges pillanatra:
Bélyeget is kiadtak róla
„Nem szoktam az eredményjelzőre nézni, mert mindenkor éreztem, hogy sikerült a gyakorlat. Ott azt gondoltam, hogy elég jól. Volt benne egy kis extra Nadia-dolog, mert mindent kicsit nagyobb mozdulatokkal csináltam, jóllehet a gyakorlat ugyanaz volt, mint a többieké. Úgy emlékszem, előttem az egyik versenyző 9,95-öt kapott, és mivel az enyém kicsivel jobb volt, nem volt más választás, mint tízest adni.”
A show nem ért véget: Comăneci további hat tízpontos gyakorlatot mutatott be, abból összesen négyet a felemás korláton. Egyéni összetettben és gerendán győzött, második lett a csapattal, harmadik pedig talajon. Ő volt az első román tornász, aki egyéni összetettben győzött. Ahhoz képest, hogy csak a szabályváltozásoknak köszönhetően indulhatott a játékokon (korábban 16 év volt az alsó korhatár), maximálisan élt a lehetőséggel.
Comăneci nagy népszerűségre tett szert, a pályafutásában viszont később törést hozott, hogy hiába védte meg Eb-címét 1977-ben, a román tornaszövetség elválasztotta a Károlyi-családtól. A következő esztendőben csak szenvedett, végül visszatérhetett az edzőihez (akiket sosem tartott kiugróan kemény trénernek, mondván, ő eleve többet dolgozott, mint amit vártak tőle). Az eredmény nem maradt el, 1979-ben sorozatban harmadszor nyerte meg egyéni összetettben a kontinensviadalt, amely korábban még senkinek sem sikerült.
Élete második olimpiáján az oroszlánbarlangban, Moszkvában szerepelt 1980-ban. Számos nyugati ország bojkottálta a játékokat, ám a nagy rivális, a szovjet Nelli Kim persze ott volt. A maga 18 évével idősnek továbbra sem mondható Comăneci gerendán és talajon legyőzhetetlennek bizonyult, a csapattal és egyéni összetettben pedig második lett. Károlyi Béla a szerinte problémás pontozás miatt tiltakozott, amit később számon kérték tőle Romániában, és megnehezítették az életét.
Az edzőházaspár 1981-ben, a Nadia 81 nevű amerikai túrán a tengerentúlon maradt. Tanítványukat is megkérdezték, maradna-e velük, de ő haza akart térni. Hamarosan visszavonult a versenyzéstől (hivatalosan csak 1984-ben) s az ifjúságiakat edzette. Az 1984-es olimpián már csak nézőként vett részt, és látta, ahogyan Károlyi új tanítványa, Mary Lou Retton uralja a mezőnyt. Az út a kivételek egyike volt, amikor elhagyhatta az országot, egyébként szigorúan figyelték. Éppen ezért 1989-ben nagyjából az életét kockáztatta, hogy az Egyesült Államokba szökött, azóta ott él. De gyakran utazik haza, Romániába.
Sorozatunk korábbi részei:
Tara Lipinski
Marjorie Gestring
Lőrincz Tamás
