Félreérthetetlen módon fogalmazta meg a fiatal úszóknak – a jövő bajnokainak – címzett jó szándékú figyelmeztető üzenetét a Magyar Úszó Hírességek Csarnokának tagjai közé az elmúlt héten beiktatott Selmeci Attila, aki világnagyságot nevelt Milák Kristófból, most viszont már nincs saját tanítványa. A 64 éves szakember jelenleg a Magyar Úszószövetség szakmai alelnökeként és az edzőbizottság vezetőjeként hasznosítja magát, látja el tanácsokkal a nála fiatalabb kollégáit.
A kitüntetett Selmeci Attila és Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke (fotó:MÚSZ)
Selmeci Attila negyven év kemény munkájával és világraszóló sikerek sokaságával alapozta meg a tekintélyét. Milák Kristóf az ő irányításával lett olimpiai bajnok és úszott először vilácsúcsot a 200 méteres pillangóúszásban még a 2019-es kvangdzsui világbajnokság döntőjében.
Az „Úszópápa” sem volt úszó
– Járom az országot, lépten-nyomon találkozok azokkal a feltörekvő tehetséges fiatalokkal, akik a visszavonult Cseh Lászlót és a pályafutása közelgő lezárását lebegtető Hosszú Katinkát tekintik példaképüknek, és szeretnének rájuk emlékeztető sikerekkel kitűnni. Neveket nem mondanék, de amit tapasztalok, az optimizmussal tölt el – nyilatkozta az Szpress Hírszolgálatnak Selmeci Attila, akinek a szívét szűnni nem akaró vastaps dobogtatta meg a sportág egykori és jelenlegi nagyságai előtt tisztelgő ünnepi gálán.
– Ugyanakkor azt sem titkolhatom, hogy
találkoztam már olyan, a tizenéves koruk derekán járó, nagyravágyó fiatal versenyzőkkel is, akiknek egy kicsit szerényebbnek kellene lenniük.
Nekik csak azt tanácsolhatom, hogy előbb bizonyítsák be az úszás és a lemondásokkal teli munka iránti alázatukat, és csak aztán sorolják az igényeiket és tartsák a markukat. Ezzel addig nincs is baj, amíg nem esnek túlzásba és nem követelőznek. Nem sajnálok tőlük semmit sem, mert aki bajnoki érmekre vágyik és válogatott szereplésekre, annak eleve oda kell tennie magát, a kérdés inkább az, hogy milyen erős és tartós a bennük lakozó motiváció – folytatta minden idők egyik legsikeresebb hazai mestere, akit inkább uszodai, mint úszóhírességnek kellene nevezni, hiszen soha nem tartozott ennek a sportágnak a versenyzői közé.
Ahogy egykor az „Úszópápa”, Széchy Tamás sem, akinek a „versenyistállójában” ennek ellenére olyan úszónagyságok nevelkedtek, mint – a nevek sorrendjének nincs jelentősége – Hargitay András, Verrasztó Zoltán, Wladár Sándor, Vermes Albán, Czene Attila, Darnyi Tamás, Rózsa Norbert és Szabó József.
A jól kifejező alázat szót amúgy előszeretettel építi be a mondataiba Selmeci Attila,
aki éppen ennek az erénynek a naponta megnyilvánuló kifejezését kérte olykor számon Milák Kristóftól. Talán ez is vezetett ahhoz, hogy a tokiói olimpia után elváltak az útjaik.
(magyarnemzet.hu/sport)
Post Views: 1
