Életének nyolcvanadik évében, hosszú, egyre súlyosbodó betegség következtében január 4-én, hétfőn meghalt Mitró György olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó.
Az egykori kiválóság a nyíregyházi bányatavaktól indult és már 1947-ben Európa-bajnok lett az 1500 méteres
gyorsúszásban. Hering Tibor látta meg benne a tehetséget, aki 1945-ben elvitte Debrecenbe. A kis legényke ott látott először igazi uszodát – be is verte a fejét az első fordulónál. A következő esztendőben már harmadik lett a felnőtt Ob-n 200 méteres gyorsúszásban, 1947-ben pedig a Balkán-bajnokságon 400 gyorson és a 4×200-as gyorsváltóban egyaránt aranyérmet szerzett.
Rajki Béla kapitány merész húzással négyszáz helyett ezerötszázon indította Monte-Carloban az Európa-bajnokságon, ahol 60 méteres előnnyel csapott célba.
Az 1948-as, londoni olimpiát megelőzően akár három aranyérem megszerezésére is képesnek tartották, de csak egy-egy ezüst- illetve bronzérem jött össze meg egy ötödik hely. Különösen a 4×200 méteres gyorsváltót sajnálta, mert abban a számban egybehangzó vélemények szerint az amerikaiak előbb váltottak, ám a magyar sportvezetés óvás helyett hallgatásba burkolózott.
Az ekkor még csak tizennyolc éves fiatalember további fényes sportkarrier előtt állhatott volna, ám 1950 őszén az uszodában Sztálinról és az Állatkertről elmondott politikai vicc miatt harminchét napra börtönbe került, pályafutása pedig húszévesen befejeződött. 1963-ig még útlevelet sem kapott…
Mitró Györgynek kemény élete volt. Hetven éves koráig dolgoznia kellett, miközben a sportéletben évtizedeken át még a nevét is elfelejtették. Változást csak az utóbbi időszak hozott az életébe, de ekkor is csak ritkán jelent meg a Magyar Olimpiai Bizottság rendezvényein. Utolsó beszélgetéseink egyikén – immár mindennel megbékélve – mesélte, hogy Nyíregyháza városvezetése 1949 óta ígérte: díszpolgárává fogadja. Azt is elmondta: Rajki Bélának és Lemhényi Dezsőnek élete végéig hálás lesz. Két tényt viszont fájdalommal a hangjában emlegetett: a sportsajtó következetesen elhallgatta, hogy 1947-ben nagy fölénnyel őt választottak az Év sportolójának, miként arról is elfeledkezni igyekeztek, hogy 1948. május 18-án az Apolló moziban ő mondhatta el az olimpiai eskü szövegét. Szívesen emlékezett rövid, de sikerekben gazdag sportpályafutására. Azt pedig egyenesen Isten ajándékának tekintette, hogy megérhette az 1956-os forradalom napjait.
A kemény, egyenes jellemű, igaz ember most végleg megpihent. Mitró György – Gyuri bátyám – nyugodj békében!
Fotó: JochaPress
