A vesebetegségben szenvedők diétáját összeállítani nem egyszerű feladat, az elfogyasztható táplálékok listáját és mennyiségét az orvos határozhatja meg. Minden attól függ, hogy pontosan milyen betegséggel állunk szemben, illetve milyen stádiumban van a beteg.
A kiválasztásért felelős szerv a vese, amely a vízoldékony anyagokat szűri ki a vérből, hogy azok aztán a vizelettel távozhassanak. Fontos szerepet játszik a só- és vízháztartás szabályozásában, de hatással van a vérnyomásra, a vörösvértest-termelésre és a kalcium-anyagcserére is. Valójában páros szerv, amely a hátsó hasfalhoz rögzül, az ágyéki gerinc két oldalán, az alsó bordák alatt. A felső részén elhelyezkedő mellékvese a hormontermelésben vesz részt.
Gyakori veseproblémák
A magyar lakosság körülbelül 10 százaléka szenved valamilyen vesebetegségben, ezeknek a problémáknak egy része a kor előrehaladtával jelentkezik. Időseknél a szövetek, valamint a szerv elöregedése miatt szenvedhet zavart a kiválasztás, de az elégtelen folyadékfogyasztás miatt is annyira károsodhat a vese, hogy később elégtelenül működik. A vesék munkáját az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is megnehezíti, ezeknek a krónikus problémáknak gyakori szövődménye a veseelégtelenség. Visszafordíthatatlan károsodást szenvedhet a vese egy gyulladástól, fertőzéstől, immunbetegségtől, húgyúti elzáródástól, vesekövességtől, daganattól, prosztatabetegségtől vagy vesekárosító gyógyszerszedéstől is.
A vesebetegséget egy egyszerű rutin- és vérvizsgálat is igazolhatja, ilyenkor a kezelést mielőbb meg kell kezdeni, hogy a szerv hanyatlása megálljon. A krónikus vesebetegek kezelési módszere a dialízis, amelynek során a beteg vérét egy gépen átvezetve megtisztítják a salakanyagoktól. Súlyos esetben veseátültetésre kerülhet sor.
Vesebetegségre utaló tünetek
- vizelet mennyiségének, színének változása
- sürgető vizelési inger utáni ürítési nehézség
- gyakori éjszakai vizelési inger
- fájdalmas vizelés
- véres/habzó vizelet
- lábak, arc ödémásodása
- kimerültség, szédülés, vérszegénység
- étvágytalanság
- állandó fázás
- bőrproblémák, viszketés
- rossz szagú lehelet
- hányinger, hányás
- hátfájdalom
Leggyakoribb vesebetegségek
- akut, majd krónikus veseelégtelenség
- vesekövesség
- idült vesegyulladás
- vesemedence-gyulladás
- veseciszta vagy -daganat
- policisztás vesebetegség
Mit ehet a vesebeteg?
A vesebeteg diétáját szakorvosnak, dietetikusnak kell meghatároznia, ugyanis nincs egy általános recept, amely alapján a vesebetegek táplálkozhatnak, mondta el Barcza Zsuzsa, a Step4Life Életmód Stúdió dietetikusa. – Nincs egyértelmű módszer, hiszen a krónikus vesebetegségnek több stádiuma van, így a diéta a különböző stádiumokhoz igazodik. Általában az elfogyasztható folyadékmennyiséghez és fehérjemennyiséghez kötik a fogyasztható nátrium és foszfor mennyiségét is. Általánosságban javasolt a nátrium- és foszforszegény étrend, aminek betartása nem könnyű feladta, mivel szinte minden élelmiszerben van nátrium és foszfor. A cél, hogy a beteg a számára meghatározott határértéket tartsa, azt ne lépje túl. Ezért a legjobb kerülni minden feldolgozott terméket (konzerveket, ömlesztett sajtkészítményeket, pácolt sonkákat stb.), hiszen ezek nátrium- és foszfortartalma nagyon magas. A vesebetegek diétájában még a káliumbevitelre fektetnek nagy hangsúlyt, de ezzel is hasonló a helyzet, mint a nátriummal vagy a foszforral. Előrehaladott veseelégtelenségben a kálium kiválasztása nem megfelelő, ez a szív károsodását okozhatja, ezért tartózkodni kell tőle, de a káliumbevitel mennyiségét (ahogy a többi mikroelem fogyasztásának a mértékét is) mindig a kezelőorvos határozza meg, illetve módosítja a laborértékek (pl. karbamid, kreatininszint) alapján. Káliumban gazdagok a zöldségek (spenót, sóska, sárgarépa, burgonya, paradicsom, brokkoli, hüvelyesek), gyümölcsök (banán, aszalt gyümölcsök), ezek fogyasztásának mérséklésével, valamint a zöldségek főzővizének leöntésével csökkenthetjük a bevitt káliummennyiséget.
Megelőzhető a vesebetegség?
A vizelet besűrűsödését megelőzendő érdemes naponta 2-3 liter folyadékot, lehetőleg (ásványi anyagban szegény) vizet elfogyasztani, így könnyebben választ ki a vese. Sajnos ez az egyetlen praktika nem óv meg senkit a vesekövességtől, hiszen a kövek kémiai összetétele egyénenként változik. Egyeseknél a kalcium-oxalát kövek okoznak gondot, másoknál a kalciumfoszfát-, a húgysav-, a struvit- és a cisztinkövek, de általánosságban elmondható, hogy a túlzott só-, fehérje- és szénhidrátbevitel szerepet játszik a kialakulásában, ezért kezeléséhez mindenképpen életmódváltásra van szükség. A megfelelő étrend kialakításában érdemes dietetikus segítségét kérni.
