Montenegró csapata végig vezetett, de a magyar férfi vízilabda-válogatott egyenlített, és ötméteresekre mentette a riói olimpia negyeddöntőjét. Az „orosz rulettből” Benedek Tibor legénysége jött ki rosszul.
Pusztai Viola • „Feszít néha belülről egy fájdalombuborék, és nehezen múlik el, ha nekem egyedül kell elűznöm, hisz tudom jól, hogy ez régen nem játék, és komolyan is veszem:
látod ezért könnyezem” – a kilencvenes évekbeli Pierrot-sláger sorai jutottak eszembe, ahogy néztem a magyar férfi vízilabda-válogatott tagjait a montenegróiak ellen ötméteresekkel elvesztett olimpiai negyeddöntő után. Rettenetesen fáj – ezt lehetett leolvasni a mérkőzésen remeklő, de ötöst hibázó Vámos Márton magába révedő tekintetéből és a medence szélén ülő Manhercz Krisztián könnyeiből is.
Szivós Márton Manhercz Krisztiánt vigasztalja • Fotó: Illyés Tibor/MTI
A 19 éves játékos ezúttal nem tudta meglepni a montenegróiakat, mint tette azt a januári, belgrádi Európa-bajnokság elődöntőjében, bár éppen ő szerezte a magyar csapat első gólját. Később inkább a gólpasszok adásában jeleskedett, de kitűnni úgy, mint a fentebb említett Vámos vagy a kapásszélről kiválóan lövő Erdélyi Balázs, nem tudott. A 21 éves Zalánki Gergő első lövése sikertelennek bizonyult emberelőnyben, és utána a fiatal pólós nem is nagyon erőltette a játék ezen elemét, inkább a társaknak próbált helyzetet kialakítani.
Ezúttal ugyan nem „halt meg” a harmadik negyedben Benedek Tibor együttese, mint tette azt menetrendszerűen a csoportmeccseken, de hogy újabb kilencvenes évekbeli sláger címét idézzem, kis túlzással úgy játszott az első kettőben mintha „halva született” volna. Semmi sem jött össze, miközben az ellenfélnek minden. Főleg a távoli lövések, aztán a folytatásban a kapu előtti akciók is. És akkor még az ág is húzta Vargáékat: a videófelvételek tanúsága szerint egy szabályos gólt nem adtak meg ide, egy szabálytalant viszont megítéltek oda.
De a padlót nem borította ragasztó, így még ezek után is fel lehetett állni.
Csakhogy, amikor már a Nagy Viktor helyére beállt Decker Attila egyre több labdát fogott, és a védekezés is összeállt, ültek a támadások, egyre csökkent az előny, akkor mégis olyan védekezési hibát követett el a sok csatát megélt Hosnyánszky Norbert és Decker Ádám, hogy arra szokták mondani: egymást fogták, miközben az ellenfél közelről tüzelt. Nagyobb baj, hogy talált, igaz, ez sem bizonyult halálos sebnek, hiszen világklasszisát megmutatva Varga Dénes akkor dobott elképesztő nagy gólt, amikor az feltétele volt az életben maradásnak.
Akár a rendes játékidőben is meg lehetett volna a győzelem, de az ember már annak is örült, hogy a többször is hárommal vezető Montenegró ellen egyenlített a magyar válogatott és ötméterespárbajra mentette a meccset. Kiegyeztünk volna azzal a forgatókönyvvel, amely a női csapat negyeddöntőjében íródott, de ez másik történetet hozott, ami magyar szempontból nem végződött happy enddel.
„Tegnap összetört egy álom, lassan megszokom, de mégis fáj” – holnap már valahogy így érezhetik majd magukat a fiúk a 13-11-re elvesztett élet-halál harc után, ahogy arról Pierrot másik slágerében énekelt. De menni kell tovább, mert, ahogy Szivós Márton is mondta: meg akarják szerezni az ötödik helyet.
RIÓI OLIMPIA, NEGYEDDÖNTŐ
Magyarország–Montenegró 9-9, ötméteresekkel 11-13, Szerbia–Spanyolország 10-7, Később: Brazília–Horvátország 20.10, Görögország–Olaszország 21.30
Főoldali fotó: Illyés Tibor/MTI
