A decemberben nyilvánosságra hozott négy magyar doppingvétség közül kettő esetében már megszületett a végső szakértői vélemény. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint nincsen semmi rendkívüli abban, hogy immár több mint három hónapja húzódik az eljárás. A magyar szaktekintély szerint négy esetből hiba lenne újabb hullámra gyanakodni. A beszélgetés során a transznemű sportolók is szóba kerültek, mint a doppingolással kapcsolatos speciális terület.
– In medias res kezdem a beszélgetést. Decemberben két úszó, egy birkózó, majd egy atléta doppingesetét hozta nyilvánosságra a Magyar Antidopping Csoport, a szabályoknak megfelelően csupán a sportág megjelölésével, illetve azzal a kiegészítéssel, hogy az érintettek biológiai útlevélre alapozott vizsgálat során akadtak fenn a szűrőn. Azóta eltelt három hónap. Mikor tudjuk meg, kik követtek el doppingvétséget?
– Az eljárás minden lépése pontosan le van fektetve szigorú szabályok mentén, kinek mikor mit kell tennie, így az is, hogy mikor lehet nyilvánosságra hozni a neveket. Ennek megfelelően a pozitív A minta után a négy sportoló ügyében az adott nemzeti doppingellenes szervezet, ebben az esetben a Hunado decemberben a honlapján tudatta a négy esetet a sportág megjelölésével. A nevet, a neveket egyelőre azért nem lehet nyilvánosságra hozni, mert a védekezés minden formája megilleti a sportolót. Hiba lenne prejudikálni, hiszen felmerülhet olyan körülmény, olyan orvosi eset, amiről a vizsgálatot végzőknek és a felkért szakértőknek nem volt tudomásuk. S ha ez a védekezés helytálló, akkor nincs doppingvétség, hatalmas hiba lenne az érintett sportolót az eljárás során fölösleges támadásoknak kitenni. Az ártatlanság vélelme a doppingeljárás során is mindenkit megillet.
– Mi történik most, úgy értem, a decemberi bejelentés óta?
– Zajlik az eljárás, ami különbözik a korábban ismertektől. Eddig olyan eseteink voltak, hogy valakinek a vizelet- vagy vérmintájából analitikus vizsgálat során feketén-fehéren kimutatták a tiltott szer jelenlétét, s amennyiben az A mintát megerősítette a B minta, akkor nyilvánosságra lehetett hozni a sportoló nevét. Az ilyen esetekben ez jóval rövidebb ideig tartott. Ekkor is van lehetőség védekezésre, de nagy különbség, hogy a doppingvétség ténye egyértelmű, a sportoló felelősségét kimondják, a mentő körülmény csupán az eltiltás mértékét befolyásolhatja. Felmerülhet gondatlanság, óvatlanság…
Péni és Sidi, a magyar doppingkrimi
– …Esetleg idegenkezűség, valóságos krimi…
– Igen, nagyon ritka az olyan eset, amikor még a gondatlanság sem merül fel. Amire ön céloz, az lényegében egyedi eset, miszerint két rivális sportoló közül az egyik szándékosan megmérgezi a másikat tiltólistán szereplő szerrel. Ebben az esetben a doppingvétségen ért sportolót természetesen felmentették, hiszen a társa valóban megmérgezte vízhajtóval.
– A sportlövőkről beszélünk, Péni István és Sidi Péter esetéről. Kellemetlen önnek, ha neveket is társítunk az ügyhöz?
– Nem, hiszen lezárt, minden elemében világos ügyről van szó. Péni Istvánt felmentették, Sidi Péter ellen pedig etikai eljárás indult, ez is nyilvános, a sajtóban is megjelent. Hirtelen nem is tudok más hasonló esetet említeni a nemzetközi gyakorlatban. Magyarként természetesen nem vagyok büszke rá, de hát megtörtént, s legalább megnyugtató, hogy sikerült igazságot szolgáltatni.
(A teljes interjú a „magyarnemzet.hu/sport” tárhelyen olvasható.)
Post Views: 6
