Hét magyar bokszolóból négy is nyert szerdán az oroszországi serdülő Európa-bajnokságon. Ez azt jelenti, hogy Fortunyák Patrik, Paczók Patrik, Rácz Krisztofer és Kökény Norbert biztosan éremmel tér haza. Balzsay Károly szövetségi edző elégedett, de még nem nyugodott meg.
Nagy-Pál Tamás • Balzsay Károlynak egyre kevesebb a hangja. A serdülőválogatott szövetségi edzője nem azért rekedt be, mert nótázva ünnepelte volna a névnapját. Sokkal inkább azért, mert hét tanítványa is negyeddöntőben bokszolt az anapai korosztályos Európa-bajnokság negyedik napján.
Nézzük hát berekedésének történetét!
Az első ludas az esetben Kecskeméti Ronald, aki a legkisebb súlycsoportban (38.5 kg) angollal találkozott. „Nem volt meg az a lendülete, ami az előző meccsen – kezdte Balzsay. – Ehhez az is hozzájárult, hogy sokkal komolyabb ellenféllel találkozott, aki az elején nagy ütéseket vitt be, amelyekkel el is bizonytalanította a mi fiúnkat. A folytatásban is az angol talált be inkább, így megérdemelt vereséget szenvedtünk.”
A folytatás családban maradt: testvére, Martin következett 44.5 kg-ban. „Azt mondta nekem a sarokban az első menet után, hogy szerinte ez így rendben van. Pedig dehogy volt! Figyelmeztettem, hogy még borzasztóan keveset mutatott. Ezt az érzését mégsem tudta levetkőzni, a másodikban pedig a tiszta ütések érték. Az utolsóban szépen bokszolt, úgyhogy háborogtam, amikor a bíró nem az ő kezét emelte a magasba. Higgadtan végiggondolva azonban rájöttem, hogy az első két menet nem volt a miénk. Martin nem érezte át, hogy a győzelemhez nagyon meg kell vernie az ellenfelét. A bíróknak látniuk kell, hogy igen, én nyerni akarok. Ez nem a magyar bajnokság, itt nem lehet kényelmeskedni.”
Fortunyák Patrik a szlovákiai magyarral, Kiss Viktorral találkozott 62 kg-ban, akit már jól ismert, hiszen korábban is bokszoltak egymással. „Viktor nagy lendülettel jött, Patrik pedig elrontotta a menetet. Ennek ellenére úgy megütötte Viktort, hogy számolni kellett rá. A másodikat kiegyenlítettnek éreztem, a harmadikban pedig beütött a krach: Patrik úgy érezte, elfáradt, nem tud ennél többet. Valahogy azonban túlélte, egyhangú pontozással nyert, így ő lett az első magyar érmes ezen az Európa-bajnokságon!”
A második pedig Paczók Patrik (40 kg). De milyen bunyóval! „Hihetetlen volt. Mosolyogva ment be a ringbe, a meccs minden pillanatát élvezte. A holdról jött, és a csillagokat is le akarta szedni. Az első két menetben egyaránt számolni kellett ellenfelére. Naná, hogy egyhangú pontozással nyert. Ha ez a versenyszellem, ez a győztes mentalitás később is megmarad benne, akkor nagyon szép jövő várhat rá.”
Zúró Zsoltnak (46 kg) kőkemény angol ellenfél jutott. „Az első két menetben nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy inkább vagányságát mutassa meg, az ellenfél azonban befejezte a támadásokat, így többet talált. A harmadik felvonásban hiába mutattunk tanári bokszot, már késő volt, jogosan nyert az angol srác. Kicsivel több alázat kellett volna az elején…”
Rácz Krisztoferben (54 kg) megvolt mindez, jó adag bizonyítási vággyal megspékelve. „Az első és az utolsó menetben volt hatalmas a fölénye. Folyamatosan ültek a balegyenesei és a jobbcsapottjai. Egyhangú pontozással nyert.”
Ahogy Kökény Norbert (76 kg) is, pedig mindenki sokkal nehezebb meccsre számított, hiszen a fehéroroszok eddig nagyon jó bunyót mutattak a tornán. „Ehhez képest akkora ütéseket kapott Norbitól, hogy könyörögve nézett a bíróra: számoljon már rá, mentse már meg. Nem tette, a meccs végigment.”
Ez tehát Balzsay berekedésének története. Az eredmény: négy elődöntő, azaz négy biztos érem. „Természetesen örülök, de még a torna fele hátra van, fontos meccsek várnak ránk. Például további hét negyeddöntő… Még nem nyugodtam meg, ami biztosan nem lesz jó hatással a hangomra. Remélem, vasárnapig kitart, aztán otthon csendesebb leszek. A lányaimmal úgysem szoktam kiabálni.”
Reményei szerint a fiúkkal is csak örömében teszi.