Minden pénzbe kerül. A sportban is. Mert az bizony nem olcsó mulatság. Mi szemügyre vettük, mennyibe kerül egy-egy fiatal sportoló szerelése, versenyeztetése a különböző sportágakban. És hogy a költségekből mennyit vállal magára a klub, a szövetség, és mennyi hárul(na) a szülőkre.
Munkatársainktól • A versenyzés nem olcsó mulatság, legyen szó bármilyen sportágról. Pénzbe kerül az edzés, a felszerelés, a sporteszköz és a versenyzés is, ami komoly terhet ró az egyesületekre, a szövetségre, s persze a szülőkre is.
Körképünkben arra keressük a választ, hogyan oszlanak meg az anyagi terhek.
Nem az a célunk, hogy egyes sportágaknak reklámot csináljunk, másoktól pedig elriasszuk a gyerekeket. Csupán szeretnénk rávilágítani: mi mennyi a tehetséggondozásban.
A teniszezőknek gyorsan elhasználódik a felszerelésük
TENISZ
A benne élők úgy tartják, hogy nincs olyan sportág, amelynek hasonlóan magasak lennének a költségei. A pályadíj havi harmincezer forint volt évekkel ezelőtt, ma akár a kétszázötvenezer forintot is elérheti. Versenyütőből évente háromra, cipőből hat párra van szükség, és ott van még a húrozás, a ruházat, a táplálékkiegészítők, az edzők, a gyúrók költsége… Nem beszélve az utazásról, amely a legnagyobb összeget emészti fel. Aki a kiemelt versenyzők közé tartozik, már kap támogatást a szövetségtől, és a szponzorok is jó eséllyel rátalálnak. Tizenhárom-tizennégy éves korig azonban szinte kizárólag a családi kasszát terheli a sportolás költsége, ami – ha valaki komolyabb szinten űzi a teniszt – jócskán meghaladja az évi tízmillió forintot.
Sokan ezért nem jutnak el a legjobbak közé, mert hiába a tehetség, ennyi pénzt képtelen előteremteni a család.
SAKK
Aki nem tud korán különedzőt fogadni a gyermeke mellé, annak a csemetéje nem juthat túl magasra. Az edzők tarifája kiskorban alacsonyabb, aztán ahogyan nő a gyerek, úgy lesz szükség egyre több és mind magasabb szintű órára. Így az edzés díja az óránkénti kétezer forintról ötezerre emelkedhet. Elengedhetetlenek a szakkönyvek is, akárcsak a kétévente elavuló, százezres tételt jelentő laptop a megfelelő elemzőprogramokkal. Bár a legtehetségesebbeknek ingyenes tanulási lehetőséget biztosít a Központi Sakkiskola, oda el is kell jutni, és haza is kell onnan utazni, akárcsak a versenyekre. Aki kiemelkedő eredményt ér el, azt már jelentősen támogatja a szövetség, de hogy valaki elérjen odáig, az elsősorban azon múlik: a szülők saját zsebből vagy támogatókon keresztül garantálni tudják-e a legjobb feltételeket.
Az amerikaifutballisták sisakja 35 ezer forintnál kezdődik • Fotó: Bratincsák Péter
AMERIKAIFUTBALL
Profi amerikaifutball ugyan nem létezik hazánkban, ennek ellenére már a legkisebbekre is nagy összegeket kell a fordítaniuk a szülőknek. Egy-egy komolyabb vállvédő húszezer forintnál kezdődik, a sisak harmincötnél, és meg sem áll a csillagos égig. Ezért szokták a szülőknek tanácsolni, hogy mielőtt komolyan beruháznának, két-három hétig csak ismertessék meg gyerekeiket a sportággal. Egyes klubok korlátozott számban már tudnak felszerelés adni, de ha komolyra fordul a dolog, mindenképpen elő kell venni a családi kasszát is.
JÉGKORONG
Az terjedt el róla, hogy drága sportág, de közelebbről szemügyre véve kiderül: ez nem teljesen igaz. A kezdő szettekben néhány tízezer forintért szinte minden felszerelés megtalálható, csupán a korcsolyát és a fejvédőt kell külön megvenni. Ráadásul ezek kiskorban szinte elnyűhetetlenek, így a klubokban felhalmozódott készletet viszonylag olcsón meg lehet vásárolni. Amikor már komolyabbra fordul a dolog, a klubok igyekeznek támogatni a gyerekeket, kizárólag az ütők jelentenek komolyabb kiadást, a szórás húsztól hetvenezer forintig terjed. Ráadásul a kinőtt korcsolyán és az el-elszakadó kesztyűn kívül a többi felszerelés évekig használható.
ÖKÖLVÍVÁS
Az ökölvívást a kifejezetten olcsó sportok köz sorolhatjuk. Az első időszakban a gyereknek csak arra a ruhára van szüksége, amelyben a testnevelésórákra is jár. A kesztyűt és a fejvédőt, amely az alapok megtanulásához szükséges, megkapja az egyesülettől. Ha pedig versenyzővé válik, akkor is biztosítják neki a felszerelést. A szülőknek tehát gyakorlatilag semmilyen költséggel nem jár egy-egy lurkó, kivéve, ha úgy gondolják, hogy jobb minőségű felszerelésben kellene ringbe lépnie. De akkor sem drága mulatság a boksz, hiszen a kesztyű vagy fejvédő akár évekig is használható.
BIRKÓZÁS
Hasonló a helyzet a birkózással, amelyben a kezdeti években elegendő a testnevelésórákon használt felszerelés. Az útiköltséget és a nevezési díjat az egyesületek állják, az éves edzőtábor már a családi büdzsét terheli, de az sem több öt-tízezer forintnál. Aki komolyabban gondolja a sportág űzését, annak meg kell vennie az általában egy évig használható, speciális cipőt és a két évet kibíró, piros és kék mezt, mintegy harminc-negyvenezer forintért. Melegítőt ugyanakkor a klubtól kapnak, arra tehát nem kell költeni. Aki a közvetlen elithez tartozik, annak a táplálékkiegészítők jelenthetnek további havi negyvenezer forintos költséget.
A legkisebb asztaliteniszezők alapfelszereléseit általában a klubok állják, a nagyobbak ütője azonban már súlyos pénzbe kerül • Fotó: ITTF
ASZTALITENISZ
A pingpongra az a jellemző, hogy a klubok ellátják az alapfelszerelésekkel a gyerekeket. Ahogyan idősödnek, úgy lesz szükségük jobb minőségű ütőfára, borításra, de öt-nyolc éves korig a gyerekeknektökéletesen megfelelő, egyszerűbb ütőkkel játszanak. Aki magának szerzi be az eszközöket, háromtól tizenhatezer forintig választhat szoftot, az ütőfa hasonló árkategóriában mozog. A gyerekek addig játszanak a saját mezükben, sortjukban, amíg a klub le nem igazolja őket, attól kezdve azonban azt is a klubtól kapják. Ha valaki nemcsak az edzőteremben, hanem otthon is szeretne gyakorolni, már ötvenezer forintért is vehet asztalt, de természetesen többszázezer forintos is létezik.
VÍVÁS
Itt minden felszerelést a versenyzőknek kell beszerezniük. Egy-egy „csomag” hozzávetőleg százezer forintba kerül, és abban a vívózsák még nincs benne. Amíg a gyerekek csak iskoláznak, nem kell megvenni a ruhát, igaz, a sisak, illetve a fegyver is tizenhatezer forint körüli összegbe kerül. Ha már megvan minden felszerelés, és a srác is tud annyit, hogy versenyen induljon, újabb költségek merülnek fel, hiszen a szülők szállítják az eseményekre a srácokat. A klubok jellemzően támogatják a legjobbjaik eljutását a nemzetközi viadalokra, a ranglista első négy-öt helyezettjét pedig a szövetség utaztatja.
Összességében elmondható, hogy az egyesületek és a szövetségek a lehetőségeikhez mérten igyekeznek levenni a terhet a szülők válláról, de a családoknak kisebb-nagyobb mértékben muszáj a zsebükbe nyúlniuk akkor is, ha nem élsportolót szeretnének nevelni a gyermekeikből.
Noha jószerével minden sportágban azt hangoztatják, hogy egzisztenciális háttértől függetlenül bárkinek érdemes kipróbálnia, van jó néhány, amelyben vastag pénztárca nélkül szinte lehetetlen érvényesülni.
Mi több, belevágni is.
