Aki azt hiszi, hogy a téli sportok képviselői a nyári hónapokat tétlenségre kárhoztatva töltik, az bizony téved. Összeállításunkból kiderül, hogy a hó vagy a jég hiánya miatt csupán nagyon rövid nyári szünet jut a „hideg időszak” ifjú sportolóinak, és többnyire azt sem töltik mozgás nélkül.
Lakner Gábor • A műkorcsolyázó Tóth Ivett abból a szempontból kivétel, hogy kizárólag pihenéssel tölti a szünetet. Ám ha hozzátesszük, hogy a Sebestyén KSE versenyzője nyáron mindössze három hétig marad jégfelület nélkül, akkor már érthető, hogy az alatt nem vágyik az edzésekre.
Tóth Ivett • Forrás: ISU
„Általában az iskolai szünet végén kapok pihenőt, olyankor amúgy sem áll rendelkezésre pálya. A három hét nekem bőven elég: annyi idő alatt kipihenem magamat, teljesen feltöltődöm, és a végére már hiányzik is a korcsolyázás. Utána egyből jégre megyek, persze az elején még nem teljes intenzitással edzek. A programban szerepel futás és ugrókötelezés is, de inkább csak átmozgatásként. A fontos úgyis az, ami a jégen történik, ott pedig szinte egész évben tudok gyakorolni” – mondja a 17 éves sportoló, aki az idén tizenegyedik helyezést ért el a felnőtt Európa-bajnokságon.
A gyorskorcsolyázók is hasonló cipőben járnak: az MTK Budapest világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes sportolója, Liu Shaoang gyakorlatilag az egész évet jégen töltheti.
„Mivel fedett csarnokban készülünk, nagyjából állandóan használhatjuk a jégfelületet. Mindössze egy hónapig nem tudunk Budapesten edzeni, amikor felújítják a pályát, de olyankor sem állunk le. Külföldi edzőtáborba utazunk, így jéghiányban egyáltalán nem szenvedünk” – tájékoztat a 18 éves rövid pályás gyorskorcsolyázó.
Liu Shaoang
A sportágban mindenki által Ádónak becézett versenyző éppen ezért nem is a nyári szünetre időzíti a szárazedzéseket, azok a heti rutin részét képezik. A konditermi erősítések, a futóedzések és a stabilizációs, valamint gyorsaságfejlesztő speciális gyakorlatok nem korlátozódnak a forró hónapokra. Amennyiben nyáron túl meleg van a szabadban, visszamegy a jégcsarnokba, ahol még jól is esik a hűvös.
A jégkorongozók már egészen komolynak mondható, három hónapos szünettel gazdálkodhatnak, de aki szeretné, annak nyáron sem kell letennie az ütőt. A Pesterzsébeti Farkasok 16 éves hátvédjének, Szécsi Patriknak a korcsolyáján nyáron kerekek váltják fel a pengét.
„Május közepén voltunk utoljára jégen, és augusztus derekán folytatjuk a közös munkát. Addig szárazedzések szerepelnek a programban: futás, erősítés és kondizás. Amellett kezdődik az in-line hokiszezon, amely nagyszerű kiegészítést jelent a nyári hónapokra. Nagyon szeretem a görhokit, hiszen nem lehet benne ütközni, így sokkal nagyobb szerep jut a technikának. Rengeteget lehet fejlődni, a tanultakat pedig a jégen is hasznosítani tudjuk. Igazi fanatikusnak mondhatom magam, így örülök, hogy a nyáron is azzal foglalkozhatok, amit szeretek” – mondja az idén U18-as divízió I/B-s világbajnokságot nyert játékos.
Szécsi Patrik
A fiatal játékosoknak már természetes, hogy a nyári hónapokban alig kell leállniuk jéghiány miatt. Mára ugyanis teljesen megfordult a jégen és a jég nélkül töltött idő aránya. Míg két évtizede enyhébb teleken a teljes idény ölelt fel három hónapot, most csupán a kényszerpihenő tart addig.
„Óriási a különbség, hiszen míg az én időmben novembertől februárig tartott az idény, most kilenc hónapot tölthetnek jégen a csapatok – mondja a 225-szörös válogatott Ancsin János, aki napjainkban az UTE szakmai igazgatója. – A három hónapos szünetre szükség is van, hiszen ha a gyerekek egész évben jégen lennének, akkor megunnák, ráadásul az erőfejlesztés sem a jégidőből vesz el értékes órákat. A magyar hoki fejlődésének záloga a kemény munka, a mind jobb lehetőségeknek köszönhetően pedig egyre többet tudunk dolgozni. Amikor kilencvenötben Dunaújvárosba igazoltam, már látszott, hogy az akkori fiatalok mennyivel jobban korcsolyáznak nálam, hiszen gyerekként több időt tölthettek a jégen. Azóta még több a bázis, még több a jégcsarnok, így még ügyesebbek a srácok.”
A Kőszegi SE síugrószakosztályában teljesen mindegy, hogy tél van vagy nyár. Az edzéseket a kenyérhegyi, műanyag borítású sáncokon tartják, így egész évben űzhetik a sportágukat. A szünet mindössze a pihenésről szól, a hóviszonyok nem befolyásolják a munkát.
„Az idén korán véget ért a tél, és azzal a versenyszezon is, így márciusban már elkezdtük az alapozást. A három hónapos, meglehetősen kemény időszak a közelmúltban ért véget, és túlvagyunk az első ugróedzéseken. Azóta járunk versenyekre, sőt mi is rendeztünk már egyet, négy ország részvételével. A fiatalabbak felkészülésére tökéletes a kőszegi pálya, de az idősebb versenyzőkkel muszáj külföldre is utaznunk, ahol hóágyúval ideális körülményeket teremtenek” – részletezte a síugrók felkészülését Molnár László edző.
A jég tehát rendelkezésre áll, a hó hiánya sem akadály – csoda, ha nyáron sem állnak meg a téli sportok képviselői?
