A Magyar Kajak-Kenu Szövetség csütörtöki közgyűlésén, amelyet a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián rendeztek, a résztvevők nagy többséggel úgy döntöttek, hogy nem kívánnak bizalmi szavazást indítani Schmidt Gábor elnökkel szemben.
A 223 szavazásra jogosultnak több mint a fele, 142 fő volt jelen, így a közgyűlés határozatképes volt
A jelenlévők 9 igen, 110 nem szavazattal döntöttek arról, hogy a Szemán Róbert által kezdeményezett bizalmi szavazást nem veszik napirendre, holott Schmidt Gábor több alkalommal jelezte, kész bizalmi szavazás elé állni.
A közgyűlés kezdetén az elnök a szövetség 2025-ös szakmai tevékenységével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „a tavalyi év hasonló sikersztori volt, mint az elmúlt évtizedek”. Megjegyezte, hogy az olimpia után volt kis keserűség, mert a sportág nem szerzett olimpiai aranyérmet, ám tavaly a sportolók már olimpiai számokban győztek, miközben az utánpótlás továbbra is rendkívül sikeres, ami jelzi a sportág erejét.
Schmidt Gábor közölte, hogy az elmúlt időszakban rengeteg olyan kormányzati intézkedés történt a sport világában, amely egyértelműen segítette az edzők munkáját: a nevelőedzők már nemcsak olimpiai érmek és helyezések után kapnak jutalmat, hanem felnőtt Eb-k és vb-k után is. Hozzátette: január elsejétől a világjátékokon szereplő maratoni és sárkányhajó szakág nevelőedzői is ugyanilyen jutalmazásban részesülnek.
Schmidt Gábor a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia kapcsán leszögezte: 2017-18-as döntés alapján épült meg, a szövetség nem vett részt az építésében, a létesítmény a Nemzeti Sportügynökség vagyonkezelésében és üzemeltetésében van, az akadémiát fenntartó alapítvány az akadémiai kormányrendeletnek megfelelően kap éves támogatást.
A felszólalók között voltak olyanok, akik szerint az akadémia több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, mert a kis sportegyesületek számára aránytalanná vált a rendszer, és meg kellett volna akadályozni a megépítését.
Ezzel kapcsolatban Sík Márton a versenysport bizottság elnöke elmondta: az akadémia létrejötte számtalan értéket hozott létre, mert a sukorói helyszín mellett hat régióban összehangolt munkát végez és igyekszik megőrizni a magyar sportrendszerben a sportág kiemelt szerepét. Javasolta egy munkacsoport létrehozását ezzel kapcsolatban.
Reagálásában Schmidt Gábor elmondta: nem kellett volna megakadályoznia a sukorói akadémia építését, ugyanis a tatai edzőtábor felújításáig minőségi felkészülést biztosít sok más sportágnak. Azt is mondta, hogy az akadémiai rendszer működtetésével 2019 óta a szövetség 4,060 milliárd forintot kapott, amelyet tagszervezeti és edzői támogatásokra, regionális programokra fordított.
Múlt héten szerdán, a szövetség elnöksége elutasította az elnök, Schmidt Gábor által saját személyét illetően kezdeményezett bizalmi szavazást és kiállt a szervezetet 2016 óta irányító sportvezető mellett.
Az ügy előzménye, hogy az azt megelőző héten a Kolonics György Alapítvány kuratóriumi tagja, Szemán Róbert amellett, hogy lemondott tagságáról a szövetség civil kapcsolatok bizottságában, komoly kritikákkal illette és lemondásra szólította fel az MKKSZ elnökét.
A csütörtöki közgyűlés a szakmai beszámolót nagy többséggel támogatta, mint ahogy azt is, hogy május végéig szakmai bizottság alakuljon, amely az akadémiai rendszer sportágra gyakorolt hatását fogja vizsgálni és javaslatokat tesz a jövőre nézve.
(MTI)
Írta a JochaPress
