Erősebb lett, és sokkal jobban koncentrál a mérkőzéseken, mint mielőtt Wolfsburgba igazolt. Bobál Gergely szerint a remek ősze ellenére nem reális, hogy Bernd Storck keretének tagja legyen, de egyelőre nem is neki kell megváltania a magyar futballt. Majd három-négy év múlva…
Nagy-Pál Tamás • A Budapest Honvéd felnőttcsapatában csak kereste a góllövőcipőjét, ezért kevesen számítottak rá, hogy Wolfsburgban ilyen teljesítményre lehet képes Bobál Gergely. A húsz éves támadó 16 mérkőzésen 7 gólt szerzett a német negyedosztályban. A téli szünetet természetesen Magyarországon tölti, és örömmel nyilatkozott honlapunknak.
– Jó újra itthon?
– Konkrétan otthon, Salgótarjánban nem sokat voltam, mert a budapesti barátokkal is találkozni kell. De persze, jól érzem magam. Ugyanakkor különös: már vágyom vissza…
– Hogyhogy?
– Már most hiányzik a futball! Remekül összejött minden az ősz második felében, de szeretnék már visszatérni, hogy bizonyítsam: ennél is több van bennem.
– Pedig, ha jól tudom, az első hónapban akadtak azért problémák.
– Több okból is. Egyrészt jóval többet edzettünk, mint a Honvédban, emiatt nagyon elfáradtam. Közben egyedül voltam, az öltözőben csak én nem beszéltem németül. Így nehezen ment a beilleszkedés. Magányosnak éreztem magam.
– Most már tudnál interjút adni németül?
– Azt azért még nem, de nyárra az a célom. Egyre jobban megy. A baj az, hogy a csapattársakkal angolul beszélek, így keveset tudom gyakorolni.
– A nyelvtudáson kívül miben fejlődtél?
– Sokkal jobban tudok koncentrálni. Már nem tűnök el egy-egy mérkőzésen, nincsenek hullámvölgyeim. Erősebb is lettem, három-négy kilót felszedtem magamra.
– Kamatoztattad is?
– A Goslar elleni meccsem volt a csúcs, szerintem. A szüleim először voltak kinn nálam, és sokat dobott rajtam, hogy végre nekik is bizonyíthattam. Gólt lőttem, gólpasszt is adtam.
– Az NB I-ben is volt Bobál-gól az ősszel: a Budapest Honvédban maradt ikertestvéred, Dávid talált be az Újpest kapujába, ami középső védőként megsüvegelendő.
– Ráadásul így már több NB I-es gólja van, mint nekem. Egyszer muszáj lesz visszavágnom. Egyébként nagyon örülök a teljesítményének. A védekezése szerintem hiba nélküli volt, ha javít a helyezkedésén a szögleteknél, akkor még több gólja lehet.
– Ahogy Torghelle Sándort és Böde Dánielt is leradírozta a pályáról…
– Ideje volt már valakinek. Szerintem nemcsak az MTK és a Ferencváros ellen, hanem a Videoton elleni hazai győzelem során is a mezőny legjobbja volt.
– De térjünk vissza Wolfsburgba! Milyen kapcsolatban vagytok a nagycsapattal?
– Kéthetente van edzőmeccsünk egymás ellen, egyébként külön készülünk. Ha minden igaz, a télen megyünk közös edzőtáborba, Belekbe, ahol egyik nap a Békéscsabával is megmérkőzünk. A papírforma szerint három-négy góllal kellene nyernünk.
– Van átjárás a két csapat között?
– Vannak visszajátszók természetesen, és néha felhívnak valakit edzésre. Nekem az elsődleges célom most az, hogy nyáron új szerződést kapjak. De bármi megtörténhet, ugyanis már volt róla szó, hogy januártól néhányan a nagyokkal edzhetnek.
– Komoly lépés lenne, hiszen olyan csapatról beszélhetünk, amely kiütötte a Manchester Unitedet a Bajnokok Ligájából…
– Ott voltam azon a mérkőzésen, fantasztikus élmény volt. Nemcsak a lelátói hangulat, hanem hogy tényleg esélyük sem volt az angoloknak. A nyolcaddöntőben a belga Gent következik, elvárás a továbbjutás. Ugyanakkor most kicsivel még fontosabb, hogy a bajnokságban az első négy között végezzenek.
– És a válogatott? Motivál, hogy bekerülhess valahogy az Európa-bajnokság keretébe?
– Inkább álom, mint realitás, hogy valaki a német negyedosztályból válogatott legyen. Ha a Bundesliga-keretbe kerülnék, netán játszanék pár percet, biztosan változna a helyzet. De addig is az a célom, hogy bekerüljek az U21-es válogatottba, mert szerintem elég jó formában vagyok. Nem késtem le semmiről, csak húsz éves vagyok, most még nem nekem kell megváltanom a magyar focit. Majd három-négy év múlva…