Kitiltaná a kezdő hegymászókat a nepáli kormány a világ legmagasabb csúcsáról és számos korlátozást vezetne be.
A Mount Everestet évente több százan másszák meg a kiépített útvonalnak és a serpa segítőknek köszönhetően, viszont a több ezres próbálkozó miatt többször forgalmi dugó alakul ki a csúcs alatt, ami számos fagyást és több ízben halálos balesetet jelentett.
A Mount Everest csúcsát 1953-ban először megmászó Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay óta nagyot fordult a világ a 8848 méteres hegyen, 2012-ben rekordot jelentő hegymászó, több mint 500 ember mászta meg. A megnövekedett létszám miatt egyre veszélyesebb mászni a hegyen, hiába a lehetőségekhez képest jól kiépített útvonal, több helyen tumultus tud kialakulni a csúcs alatt és órákat is kell várni, míg tovább indulhatnak a mászók. Ez több esetben súlyos fagyásokat jelent, a kevés hely miatt nagy a balesetveszély. A hegyen az oxigénhiány miatt ráadásul alvás közben sem pihen a szervezet, úgymond lassan haldoklanak a mászók, míg elérik a csúcsot.
A létszámnövekedés nagyban a gazdagabb, de kezdő hegymászóknak köszönhető, akik felbérelt serpa segítőikkel, oxigénpalackokkal jutnak fel a csúcsra. A kisebb tapasztalat már önmagában veszélyeket hordoz, de a létszám és a környezet hatása a legnagyobb gond.
A nepáli kormány többek között ezért is szeretné korlátozni a kevésbé tapasztalt hegymászók csúcstámadását. Ugyanakkor szeretnék visszaállítani a hegy „megbecsülését”, hiszen az egyben egy szakrális helyszín is. A Nepáli Turisztikai Minisztérium szerint a tehetősebb hegymászók miatt már nem akkora a megbecsülése a hegycsúcsnak, ezért kritériumokat szabnának meg, hogy a jövőben csak azokat engedjék a csúcshoz, akik kiérdemelték.
A nepáli kormány már tavaly kötelezte a mászókat, hogy az expedíciók végeztével a saját felszerelésük mellett fejenként 9 kilogramm szemetet is le kell vinniük magukkal, de sokak szerint ezt nem lehetett igazán betartatni.
A legújabb tervezett korlátozás szerint azok a mászók, akik nem másztak meg korábban 6500 méternél magasabb hegycsúcsot, nem próbálkozhatnának a mászással.
Ezzel kiszűrhetőek lennének azok, akik nem csak önmagukra, de másra is veszélyt jelenthetnek. Emellett alsó és felső korhatárt is megszabnának, illetve a látás és mozgássérült emberek is tiltó listára kerülnének.
„Megértjük, hogy rengeteg ember szeretné megmászni az Everestet, de többen fizikailag nem alkalmasak rá. Nem kockáztathatjuk a a hegymászók életét” – fogalmazott Krishna Sapkota, a Nepáli Turisztikai Minisztérium munkatársa a CNN-nek. 1922 óta legalább 219 emberről tudják, hogy a csúcsnál vesztette életét, de jóval több is számításba jöhet.
A korlátozásokkal a nepáli kormány azt is vállalja, hogy visszaesnek a nyugati turisták által generált bevételek. 2014-ben 504 millió dollár bevételt jelentettek a hegymászók, akik 487 500 embernek adtak munkát.
Korábban Mécs László hegymászó is azt nyilatkozta, nem engedne fizető, kevésbé tapasztalt hegymászókat, mert az túlságosan veszélyes, és nagy torlódást okoz a hegyen.
(MTI, fotó: Szlaukó László)
