Veres Amarilla aranyérmet nyert a kerekesszékes vívók párbajtőrversenyében csütörtökön a tokiói paralimpián.
A nők A kategóriás küzdelmében – azaz a vívás szempontjából kevésbé sérültek között – Veres a csoportjából simán jutott tovább négy győzelemmel és egy vereséggel, ezzel együtt 16 fős mezőny hiányos 16-os tábláján így is vívnia kellett. Ott előbb az amerikai Shelby Jensent fölényesen verte, majd az orosz Alena Jevdokimovát nagy küzdelemben múlta felül, a fináléért pedig taktikus vívással győzte le a kínai Csing Pient.
A döntőben egy másik kínai vívóval, az öt éve, Rio de Janeiróban háromszoros paralimpia bajnok Zsung Csinggel mérkőzött. A lendülete nem tört meg az utolsó asszóra sem, mert bár sokáig az ellenfele vezetett, 10-10-nél sikerült egyenlítenie a BVSC-Zugló 28 éves vívójának, aki rögtön ezután azzal került előnybe, hogy Zsung elemelkedett a székből, amiért büntetés járt. A következő akciónál Verest tusát vették el, hasonló okból, így 12-10 helyett 11-11 lett, de a következő találatot megint a magyar párbajtőröző adta, és onnan már csak nőtt a különbség.
Óriási csapatmunka eredményének nevezte Veres Amarilla azt, hogy a tokiói paralimpián megnyerte a női párbajtőrözők egyéni versenyét az A sérültségi kategóriában.
A győzelemig vezető úton az elődöntőben és a fináléban a legjobbak közé tartozó két kínai vívót kellett legyőznie. Arra a kérdésre, hogy ez hogyan jött össze neki, azt mondta: “hát először is egy nagy csapatmunka volt, egyedül nem sikerült volna”.
Kiemelte, hogy edzőjének, Kovács Ivánnak a taktikáját sikerült valóra váltania, elképzelték, hogyan kellene ennek kinéznie, hogyan kellene őket megverni, és ez most sikerült.
“Egyrészt nagyon büszke vagyok, hogy tökéletesen végre tudtam hajtani azt, amit előre megbeszéltünk. Másrészt pedig elkapott a flow és egyszerűen csak élveztem a vívást, ennek a kettőnek a kombinációja volt, amit lehetet látni” – mondta az MTI-nek értékelve.
A konkrét taktikát illetően azzal kezdte, hogy a kínaiak nagyon gyorsan, dinamikusan indulnak el hátrafelé, nagyon nehéz őket elérni.
“Úgyhogy az volt a taktika, hogy +kész, rajtára+ minél gyorsabban szerezzek találatot, nem megvárva azt, hogy ők kihúzzák hátra a távolságot. Igazából ebből volt egy kis meglepetésfaktor, mert eddig nem így vívtam velük, nem erre számítottak, nem erre készültek. Másrészt, így megfoghatók. Remélem, legközelebb is sikerül. Most ennek örülök egyelőre” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mennyire lepte meg saját magát, azt mondta: “hogy teljesen őszinte legyek, semennyire”.
“Én ezért jöttem ide. Nemcsak párbajtőrben, hanem kardban is ezt szerettem volna. Tegnap ez nem sikerült, nem így volt megírva valószínűleg. Én mindent megtettem az elmúlt öt évben a felkészülés során, az utolsó három évet a BVSC-ben végigdolgoztuk az edzőimmel. És nemcsak a vívóedzőimre gondolok, hanem az erőnléti felkészítőre is, a dietetikusra, a sportpszichológusra és mindenkire a klubban, aki hozzátett valamit is a felkészülésemhez. Ez egy óriási csapatmunka volt” – hangsúlyozta a 28 éves vívó, aki baloldali bénulással született.
Edzője a sikert azzal magyarázta, hogy kockáztattak, és ez bejött. Az volt az elképzelés, hogy közel kell felvenni a távolságot és gyorsan kell akciókat indítani. Másodjára viszont már el kellett gondolkodni, hogy újra megpróbálják-e ezt, mert a döntőbeli kínai ellenfél már tudta, hogy mire számíthat, de úgy döntöttek, még egyszer ugyanezt csinálják, és bejött, ráadásul úgy, hogy ezúttal hátrányból sikerült fordítani.
A magyarok közül korábban csupán Szekeres Pál tudott győzni kerekesszékes vívásban paralimpián – Barcelonában és Atlantában összesen háromszor -, így Veres Amarilla az első magyar női bajnok.
Veres Amarilla a magyar küldöttség második érmét szerezte Tokióban, szerdán Konkoly Zsófia (S9) második lett 400 méteres gyorsúszásban.
Forrás, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
