A legfrissebb magyar közvélemény-kutatási adatok szerint minden második válaszadó úgy gondolja: legalább a politikusok távolmaradása révén tiltakozni kellene a kínai politika ellen a pekingi olimpián, 2 százalék a játékok teljes bojkottját is támogatná, míg csaknem négytizedük szerint semmilyen tiltakozásra nincs szükség.
A magyaroktól átlagosan nyolc aranyérmet várnak az emberek – derül ki a Medián 1200 embert megszólaltató, április 4. és 7. között készített felméréséből.
A pekingi olimpiával összefüggő Kína-ellenes tiltakozásokról a megkérdezettek majdnem háromnegyede (73 százalék) hallott már az adatfelvétel időpontjáig. A tiltakozást előidéző tényezők sorában kiemelkedik Tibet jelentősége: a válaszok 52 százalékában szerepelt ez az elem, túlnyomó részükben (46 százalék) kizárólag ez, és csupán 6 százalék terjesztette ki a problémát más okokra is.
A játékok bojkottját a válaszadóknak csupán 2 százaléka tartja kívánatosnak, a másik végletet, tehát azt, hogy a magyarok semmilyen formában ne tiltakozzanak, 38 százalékuk képviseli. A relatív többség (41 százalék) szerint az lenne a helyes, ha a versenyzők részt vennének a megnyitón is, de a politikusok nem, további 7 százalék szerint pedig a versenyzőknek is távol kellene maradniuk a megnyitótól. Ez azt is jelenti, hogy a politikusok távolmaradását az ünnepélyes megnyitóról összességében minden második válaszadó támogatná. A magyar csapat távolmaradása a játékoktól csupán marginális vélemény, de ezt még a leginkább tájékozottak körében is csupán minden tizedik válaszadó tartaná az igazán helyénvaló lépésnek.
A megkérdezettek 62 százaléka van azon az állásponton, hogy a sportolók négy éve készülnek az olimpiára, nem lenne szabad megtenni velük, hogy ez a munka kárba vesszen, 47 százalék vallja: az, hogy mit csinál a magyar csapat, kizárólag a Magyar Olimpiai Bizottságra tartozik, a politikának nem szabad befolyásolnia, s 34 százalékos támogatottságot kapott az az állítás, hogy „a magyarok akkor is részt vehetnek az olimpián, ha más uniós országok bojkottálják, és nem vesznek részt”. A tiltakozással kapcsolatos vélemények begyűjtésekor a válaszolók 29 százaléka adott hangot ama nézetének, hogy "nem lett volna szabad Kínának adni az olimpia rendezési jogát". Viszont elenyészően kevesen mondták azt, hogy "az olimpia bojkottjával elérhető, hogy megváltozzon a kínai politika".
Ami az esélyeket illeti, a magyarok átlagosan nyolc aranyérmet várnak, a relatív többség (23 százalék) tízet. Ezeket a várakozásokat az „athéni” emlékekkel összehasonlítva kiderül, hogy valamivel többen (36 százalék) vannak, akik Pekingben a négy évvel ezelőttinél kevésbé eredményes magyar szereplésre számítanak, mint azok, akik ugyanolyanra vagy jobbra (32-32 százalék).
Az olimpia amúgy kiemelkedik a versenyek közül: amikor a legjelentősebb sporteseményeket sorolják fel, az emberek háromnegyede említi, kétszer annyian, mint a focivébét, háromszor annyian, mint a Forma 1-et és ötször annyian, mint az idei nyár másik nagy eseményét, a labdarúgó Európa-bajnokságot. A megkérdezettek csaknem háromnegyedét (73 százalék) azonos mértékben érdekli általában a sport és az ötkarikás játékok, 19 százalék figyelmét erősebben magára vonja a sport négyévenkénti reprezentatív eseménye, mint a hétköznapjai, 8 százaléknak pedig valószínűleg túlságosan is „sok” az olimpia körüli médiazaj. Az olimpia iránti érdeklődés mértéke egyébként megfelel a korábban – a legutóbb Sydney előtt – tapasztaltnak.
MTI
