Pioli szavai az Atalanta elleni döntetlen után

Stefano Pioli, a csapat trénere az Atalanta elleni 1-1-es döntetlenre végződő mérkőzés után elmondta, hogy elégedett volt a csapat teljesítményével, azonban az eredménnyel már kevésbé. Az olasz szakember bosszantónak találja, hogy a bergamóiak szinte a semmiből szereztek vezetést a mérkőzés elején.

“Körülbelül 25 perc után kerültünk hátrányba és a gólt eredményező támadás volt az első alkalom, hogy az Atalanta közel került a kapunkhoz. Irányítottuk a mérkőzést és mi játszottunk fölényben egy nehéz ellenféllel szemben. Hiányzott némi pontosság a támadójátékunkból. Ez szükséges ahhoz, hogy mérkőzéseket nyerj. Csak elégedett lehetek a csapat teljesítményével, az intenzitással, a ritmussal és a szilárdsággal. Nagyon kevés lehetőséget engedtünk a gólszerzésre egy nagyon erős csapatnak. Mindenesetre mi vagyunk a Milan és győzni akarunk, ezért az eredménnyel nem vagyunk maximálisan elégedettek, de sok pozitívumot láttam a teljesítményünkben.” – mondta Pioli.

“Bizonyos jellemvonásaink vannak és Rebic kezdésével két másik opció állt a rendelkezésemre a cserepadon. Úgy vélem, hogy tudunk két csatárral játszani, mögötte egy támadó-középpályással, De Ketelaerével. A támadások felépítésében jól teljesítettünk és számos gólszerzési lehetőségünk volt még akkor is, ha ezeket nem sikerült gólra váltanunk. Pedig közel voltunk. Ugyanakkor szinte a semmiből kaptuk a gólt. Egyet tudok érteni azzal, hogy két pontot veszítettünk. A csereként pályára lépő játékosaink jól szálltak be a meccsbe és egyre jobb formában lesznek. Ez fontos a következő mérkőzések fényében, mert sok megterhelő meccsünk lesz.”

“Gyakran – szinte majdnem mindig – az ellenfelünk magasabb játékosokkal rendelkezik, mint mi. Nekünk más jellemvonásaink és más kvalitásaink vannak, hevesebbek és gyorsabbak voltunk, de a magasság terén van egy kis hiányunk. Ennek ellenére számos jó dolgot láttam a szögleteknél.”

“Kapott gól? Malinovsky nagyszerűen mozgott és nem volt könnyű lekövetni a helyezkedését, de volt néhány játékosunk, akik jobban olvashatták volna a helyzetet és ki kellett volna lépni rá, ami nem sikerült. Balszerencsések is voltunk, hiszen Maignan védhette volna a lövést, ha a labda nem változtat irányt Kalulun.”

“De Ketelaere? Charles fejlődik, nagyon kedvelem őt. Nemrég érkezett, meg kell ismernie a csapattársait és a társainak is meg kell ismerniük őt. Biztos vagyok benne, hogy nagy segítségére lesz a csapatnak. Kjaer? Remélem, hogy nem tart sok ideig, mire visszanyeri a formáját.”