Retro
2016. május 4. szerda, 15:40
Szerző: Gellérfi Gergő
Családja eltiltotta a versenyzéstől, cukorbetegséggel és meningitisszel küzdött, végül mégis eljutott az F1-ig – ám végül a világbajnoki cím kapujában több, mint egy tucat nézővel együtt érte őt a halál.
Mai múltidéző cikkünk főszereplője, aki 1928-ban épp ezen a napon született meg Kölnben, sokkal többre volt hivatott annál, mint hogy neve kapcsán szinte mindenkinek a Formula-1 történetének egyik legszörnyűbb balesete jusson eszébe. A Formula-1 első német sztárjára, a nemesi származású Wolfgang Alexander Albert Eduard Maximilian Reichsgraf Berghe von Tripsre emlékezünk ezen a napon.
Bár szülei mezőgazdásznak, s később a családi birtok irányítójának szánták az egy alsó-rajnai kastélyban felcseperedő von Tripset, az ifjú németet sokkal jobban érdekelte a versenyzés: valósággal bálványozta az 1938-ban egy világrekord-kísérlet közben életét vesztő Bernd Rosemeyert, s számos alkalommal kilátogatott a Nürburgringre is. Ezek után nem csoda, hogy maga is a sebességnek akarta szentelni az életét, csakhogy a második világháború közbeszólt.
A késedelem azonban nem tarthatta vissza Wolfgangot, aki ebből a helyzetből is megpróbálta kihozni a legtöbbet, hiszen a családi kastélyt elfoglaló amerikai katonáktól megtanult angolul a már meglévő olasz, francia és latin nyelvtudása mellé. Első versenyén végül 1953-ban állt rajthoz, bár családja ezt helytelenítette, így eleinte kénytelen volt álnéven csillogtatni vitathatatlan tehetségét: első Mille Migliáját például azonnal egy kategóriaezüsttel zárta, így gyorsan fel is figyelt rá a Mercedes.
A csillagosok azonban a Le Mans-i katasztrófa után gyorsan otthagyták az autósportot, így von Trips kénytelen volt továbbra is Porschével versenyezni – ráadásul nem is ez volt a legnagyobb baj. Egészségi problémák keserítették meg az életét, meningitisze miatt részben megsüketült, arca olykor részben lebénult. Ráadásul cukorbetegségével is meg kellett küzdenie, aminek következtében mindig kénytelen volt ételt vinni magával az autójában.
Von Trips azonban nem adta fel az álmát, s kitartását hamarosan siker koronázta: Enzo Ferrari az 1956-os szezonzárón rajthoz akarta állítani az ekkor 28 éves németet, ám egy hatalmas edzésbaleset miatt erre nem kerülhetett sor. Végül az 1957-es szezonnyitón debütálhatott az F1-ben, s Monzában első dobogóját is megszerezte. Első teljesszezonos szerződését csak jóval később, 1960-ban írhatta alá a Ferrarival egy újabb dobogóval, s több kiemelkedő sportautó-eredménnyel a háta mögött.
Az 1961-es szezonban aztán von Trips végleg beérett, egyre-másra szállítva a kitűnő eredményeket. A hazai pályán elért második helyét követően úgy utazhatott Monzába, hogy egy esetleges győzelem biztos világbajnoki címet jelent a számára. Von Trips, aki megalapította azt a gokartpályát, melyen nem sokkal később gyermekként Michael és Ralf Schumacher megtették első köreiket, az Olasz Nagydíj előestéjén egy újságírónak így nyilatkozott a sportág veszélyeiről: „Akár holnap is megtörténhet. Ez egy ilyen műfaj, sosem tudhatod…”
És így is történt: Wolfgang von Trips másnap több mint egy tucat nézővel együtt életét vesztette az F1 történetének egyik legszörnyűbb balesetében. Örökségét így aztán több mint három évtizeddel később végül Michael Schumacher teljesítette be, aki 1994-ben végre megszerezte Németország első világbajnoki címét – ami Wolfgang von Tripsnek a korábban itt felidézett monzai tragédia miatt nem sikerülhetett.
