Retro
2016. július 21. csütörtök, 10:48
Szerző: Strommer Benjamin
A sok egyéb érdekességet tartogató Brit Nagydíjon a legendás Jim Clark megszerezte első hazai győzelmét, míg a Ferrari csak egy autót tudott kiállítani – inkább ne tették volna…
Lewis Hamilton 2016-ban negyedik alkalommal nyerte meg a Brit Nagydíjat: a legsikeresebb F1-es nemzet fiai között csupán egyetlen versenyzőt találunk, aki nála többször győzött hazai nagydíján. Jim Clark ötször nyerte meg az Egyesült Királyság hivatalos versenyét, 1962 és 1967 között csupán egyszer tudták megállítani. Az első győzelem épp ezen a napon, július 21-én született – evégett fontos dátum a britek motorsport-történelmében.
A Brit Nagydíjat 1962-ben utolsó alkalommal a Liverpool szomszédságában levő Aintreeben tartották, a híres lóversenynek otthont adó településen – valójában a 4,8 kilométeres aszfaltcsíkot a lóversenypálya területén alakították ki, a népes közönség ugyanazokat a lelátókat használta.
A tényleges verseny bizonyíték arra, hogy a Formula-1 a hőskorában sem volt mindig izgalmas: az igazság az, hogy Aintreeben két és fél óra alatt vajmi kevés esemény történt, a nézőket azonban bőségesen kárpótolta a hazaiak fölénye. A pole-pozícióból induló Jim Clark – ebben az évben tört be az F1 élmezőnyébe – egyik fő ellenfele a helyszínre bajnokságon kívüli győzelemmel érkező Dan Gurney lehetett volna, a Porsche amerikaijának kuplungja azonban csúszott, így dobogós helyről fokozatosan hátraesett, egészen a kilencedik pozícióig. A harmadik helyről induló Innes Ireland váltója az első körben elgörbült, így kénytelen volt kiállni. Clark ellenfél nélkül, 50 másodperces fölénnyel győzött.
Események híján inkább az érdekességeket emeljük ki. John Surtees második lett a Reg Parnell Racing Lolájával: ez az amerikai Lola mindössze három F1-es dobogójának egyike. Bruce McLaren és Graham Hill mögött körhátrányban Jack Brabham lett az ötödik, aki ekkor már saját csapatában, de még egy vásárolt Lotusszal versenyzett. Az ausztrál komoly fájdalmakkal szállt ki az autójából, miután jobb lábát a verseny második felétől fogva égette egy forró alkatrész.
A Ferrarit, amely az előző Francia Nagydíjat kénytelen volt kihagyni az olasz fémmunkások sztrájkja miatt, csupán egy autót indított a szokásos három-négy helyett. Akár távol is maradhattak volna, a világbajnok Phil Hill új, hatsebességes váltója ellenére sosem állt előrébb a 10. helynél, végül pedig motorhiba miatt kiesett. Hat pilóta még a korábbi szabályok szerinti négyhengeres motorral versenyzett (a többség által használt Climax-erőforrások V8-asok voltak), a technológiák közti elsöprő különbséget mutatja, hogy a legjobb közülük, Jackie Lewis három kört kapott a nyertestől.
Jim Clark pályafutása második győzelmét szerezte hazai pályán: Stirling Moss után, akinek pályafutása néhány hónappal korábban baleset miatt szakadt félbe, felemelkedőben volt a britek új csillaga. A skótnak másfél éven belül sikerült az is, ami Mossnak soha: Formula-1-es világbajnokká vált. Összesen két bajnoki címet és 25 futamgyőzelmet szerzett, utóbbi alapján rövid ideig a sportág legeredményesebbjének mondhatta magát.
