Az MRSZ főtitkára országjáró körútja során szerdán Szegedre látogatott. A fáradhatatlan Vasicsek János szervezésében találkozott az alpolgármesterrel, a sportigazgatóval, valamint a sportág helyi irányítóival, s mindannyiukkal eredményes, hasznos megbeszélést folytatott.
Dikácz Ernő az Újszegedi Sportcsarnokban találkozott Vasicsek Jánossal, valamint Varga Tamással, a Starcopy-Szegedi RSE elnökével, és Dávid Tibor elnökhelyettessel. A sportvezetők elmondták: a klubnak van fiú és lány gyermek, serdülő, ifjúsági és juniorcsapata, a férfi felnőtt együttes pedig éppen a Szolnok elleni osztályozóra készül, ahol az élvonalat jelentő Kiemelt-csoportba jutás a tét. Ennek ellenére pénzszűkében vannak, hiszen nem tartoznak az önkormányzat kiemelten támogatott egyesületei közé. A felnőtt csapat az Újszegedi Sportcsarnokban játssza a bajnoki meccseit, ez Gusztos Gábornak, a létesítmény vezetőjének köszönhető, aki befogadta a gárdát.
A polgármesteri hivatalban Szentgyörgyi Pál alpolgármester, és az egykori világklasszis kézilabdázó, Mezei Richárd, Szeged sportigazgatója várta a röplabdás küldöttséget. A városvezető elmondta: a szegedi sportfinanszírozási rendszer férfi kézilabdázókat, a női kosárlabdázókat, a férfi vízilabdázókat, a kajak-kenusokat, valamint a tekézőket támogatja kiemelten, velük hároméves szerződést köt az önkormányzat, de a városi támogatás nem haladhatja meg a klub éves költségvetésének harmadát. „A felsoroltakon kívül nem akarunk más klubok mellé állni, ezt a város, illetve a támogatói kör már nem bírná el – jelentette ki határozottan Szentgyörgyi Pál. – Érdekes, hogy nincs minőségi futball Szegeden. Ezt a város apraja-nagyja rendszeresen számon is kéri rajtunk. A labdarúgócsapatot most támogatjuk, de csak két évet adtunk arra, hogy javuljon a játék színvonala, és ez osztályváltással is összekapcsolódjon, hiszen most az NB III-ban szerepel az együttes.”
Az a klub, amely nem tartozik a kiemelten finanszírozottak közé, pályázati pénzek elnyerésével juthat anyagi forráshoz, ezek elsősorban az utánpótlás, illetve az iskolai sport segítésére jöttek létre, egy része címzett, odaítéléséről a sportbizottság dönt. A szabadidősportra fordítható pénzek is ebbe a pályázati rendszerbe tartoznak. A pályázati pénzekért százhúsz csapat verseng, tehát az odaítélhető összeg rendkívül elaprózódik. A létesítményhasználattal kapcsolatban is léteznek teljese és részlegesen támogatott csapatok, valamint olyanok, amelyek piaci alapon vehetik igénybe a csarnokokat. A szegedi önkormányzat a helyi sportklubok és a helyi sportolók közül jelenleg a kajak-kenusokra koncentrál leginkább, hiszen ott van esély arra, hogy egy szegedi versenyző egy szegedi klub színeiben olimpiai érmet nyerjen, Vajda Attila kenus világbajnokról van szó. „Számunkra a kézilabda elsősorban városmarketing – folytatta az alpolgármester. – Az Európai Uniós gyakorlat szerint az élsport már tisztán üzleti alapokon működik, az utánpótlássportot kell támogatni önkormányzati pénzből. Szükség van a röplabdára Szegeden, de csak egy szintig. A város csak a sportteljesítmény alapján nem tud felemelni egyetlen csapatot sem, ahhoz, hogy jobban támogassunk egy egyesületet, a szponzorpénznek is nőnie kell.”
Dikácz Ernő először bemutatkozott, majd a Magyar Röplabda Szövetség vezetése által képviselt új nézőpontról és hozzáállásról beszélt, s közölte: Szeged rendkívül fontos bázisa a sportágnak, hiszen jelenleg is 120 utánpótláskorú röplabdázója van a Starcopy-Szegedi RSE-nek. A folytatásban a strandröplabdáról is szó esett, Szentgyörgyi Pál közölte, a Liget Fürdő közelgő felújítása után strandröplabda-pályák is épülnek a Tisza partján. A város hat vagy hét általános iskolájának udvarán műfüves labdarúgópályákat alakítanak ki. A főtitkár javasolta: tegyék lehetővé röplabdaháló felállítását ezeken a pályákon. Az alpolgármesternek tetszett az ötlet, ígéretet tett a megvalósításra, a műszaki paramétereket egyeztetik majd a helyi egyesülettel.
A Szeged Étteremben Vasicsek Jánoshoz, Dikácz Ernőhöz, Varga Tamáshoz és Dávid Tiborhoz csatlakozott Nusser Elemér, a 2007-es év legjobb férfi utánpótlásedzője, a Starcopy-Szegedi RSE felnőtt csapatának trénere, valamint Dobos Ildikó, az egykori szegedi női csapat feladója, Katona János, a Szegedi Egyetem testnevelő tanára, a Csongrád Megyei Röplabda Szövetség elnöke, Bezdán István, a Markovich Endre-emléktorna főszervezője, valamint Huszta Péter. Elhangzott, hogy a megyében Szegeden kívül Szentesen, Szegváron, Mindszenten és Röszkén is van röplabdaélet, Dikácz Ernő ismét felvetette, hogy a szegedi óriásklubok árnyékából kilépve talán az egyik kisebb településen kellene próbálkozni egy bázis kiépítésével. A Bezdán István által szervezett Markovich-kupán legutóbb száz utánpótláscsapat vett részt, a jövő hétvégi Szeged-kupára nyolcvan együttes jelentkezett. A lánycsapatok aránya évről évre nő, de a gyermek korosztály után sok tehetséges sportoló eltűnik az edzők, testnevelők szeme elől, nem folytatják a röplabdázást.
„A legutóbbi Markovich-kupára már nem kaptunk okleveleket a várostól, de a terembérletben segítettek, az anyagi helyzetünk azt viszont már nem teszi lehetővé, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ajándék pólókat adjunk a gyerekeknek – jelentette ki Bezdán. – Nagyon sokat köszönhetünk Lestár Lászlónak, aki az alapítványon keresztül kupákkal segít nekünk, és a NUPI támogatását is élvezzük, a márciusi torna neve így hivatalosan Sport XXI. Program-Szeged-kupa lesz. Sajnos a többi sportág képviselői nem nézik jó szemmel, hogy ismét fejlődik a szegedi röplabdasport, mert az számukra konkurenciát jelent, és tudják, hogy a röplabdások sokkal kevesebb pénzből el tudják érni azt az eredményt, amit ők.”
Dikácz Ernő beismerte, hogy reálisan nézve szélmalomharcot folytat az, aki a röplabdával be akar kerülni a szegedi sporttámogatók érdekkörébe, erre kevés esély kínálkozik. A főtitkár szerint ehelyett a strandröplabda, illetve a szabadidősport adta lehetőségeket kellene kihasználni. Nusser Elemér szerint addig nincs jövője az utánpótlás-nevelésnek, ameddig volt röplabdások nem szereznek testnevelő-tanári diplomát, és el nem mennek tanítani. A tréner felvetette, hogy aki utánpótlás-bajnoki döntőt rendez (OIK, OSB, OGYB, stb.9 az vállalja az összes csapat összes költségét, ha ezt a Sport XXI. Program finanszírozza számára. Dobos Ildikó indítványozta, hogy az edzőbizottság tartson egységes, rendszeres szakmai továbbképzéseket, mert az utánpótlásedzők felkészültsége sokszor hiányos. Ehhez Varga Tamás hozzátette: ezeken az alkalmakon marketing-ismeretekről és tapasztalatokról is szólni kellene, hiszen az edzők, vezetők feladata immár nem csak a szakmai felkészültség, hanem a pénzszerzés is.
Elhangzott, hogy a NUPI-pénzek odaítélésének szempontrendszere bővítésre szorul, valamint a szegediek is hangsúlyozták, hogy súlyos forint százezreket emel ki a kasszájukból az, hogy az ország távoli pontjairól küldenek játékvezetőket a mérkőzésekre, sőt, már a teremhitelesítés sem az első mérkőzés előtt történik, azért is külön érkezik valaki a fővárosból. Költőinek hangzó, de konkrét kérdés hangzott el ezután: amatőrcsapatok számára miért írnak ki profi bajnokságot? Miért kell a rájátszás mérkőzésit hétköznapra tenni, amikor a röplabdázók döntő többsége dolgozik? A nehéz anyagi helyzet miatt a klub arra kényszerül, hogy a havi tagdíj mellett az útiköltséget is a gyermekre, pontosabban a szülőre terhelje. Végül kiderült, hogy a Szegedi Egyetemen egy komplett női csapat röplabdázik, a helyi szakemberek már el is kezdték tervezgetni egy felnőtt NB II-es együttes indításának lehetőségét, hiszen a Starcopy-Szegedi RSE utánpótlás-játékosainak is kellene perspektíva, kellene egy csapat, hol később játszhatnak.
