– Néhány hete megkeresett egy csapat – idézte Marco Rossi szavait az olasz Itasportpress hírügynökség -, de csak annyit tudok mondani, hogy nem a Watford, ahová Claudio Ranieri ment. Az angol bajnokság lenyűgöz, mert ott jobb a sportot körülvevő közeg, és mindenekelőtt több időt adnak arra, hogy elsajátítsd az elképzeléseidet a játékról. Szinte soha nem szabadulsz meg egy edzőtől, inkább megbízol benne a szerződése lejártáig. Olaszországban ezzel szemben sokkal több a stressz, sokkal nagyobb a nyomás. A magyar válogatottal az Európa-bajnokságon továbbjutásra álltunk, ami nagy önbizalmat adott az egész keretnek és elégedettek vagyunk azzal, hogy nagyszerűen képviseltük az országot. Most, hogy kétszer kikaptunk Albániától, valószínűleg nem jutunk ki a világbajnokságra. Szeretnék visszatérni a klubedzőséghez – mondta az olasz szakember, majd a hőn áhított kispadot is megnevezte.
– Szeretnék a Sampdoria edzője lenni. Ha hívni fognak, nem tudnék nemet mondani. De ez soha nem fog megtörténni, hacsak valaki a Sampdoria vezetőségéből ki nem esik az ágyból és nem veri be a fejét (nevet). – jelentette ki Rossi, aki hozzátette viccesen, nem szeretne párhuzamot vonni közte és az AS Romát irányító José Mourinho között.
– Nem akarom magam egy ilyen kaliberű szörnyeteghez hasonlítani. José Mourinho az évek során megmutatta, mit ér, és mindent megnyert. Idén viszont nem számított mindazokra a nehézségekre, amelyekkel a Rómánál találkozott, azonban azt ne felejtsük el, hogy egy olyan klubról van szó, ahol kevesen tudtak trófeákat nyerni. Ami pedig a gazdasági szempontot illeti: tiszteletlen és erkölcsös számokhoz érkeztünk a mai világban, ám ez már a kereslet és kínálat játéka.
Marco Rossi játékospályafutása során számos csapatban megfordult, de kétségkívül a Sampdoriánál szerepelt együtt a legtöbb világsztárral, többek közt Ruud Gullit, David Platt, Roberto Mancini és Gianluca Pagliuca is a csapattársa volt a nagy múltú olasz klubnál.
