Neve már korábban és többször is felvetődött, mint esetleges jelölt a „Nemzet Sportolója” cím odaítélését megelőzően, de eddig megállt ezen a szinten. A keddi döntésnél sem kapott szavazatot Sákovicsné Dömölky Lídia, mégsem tűnt csalódottnak, amikor a Magyar Edzők Társasága telefonon megkereste őt.
Sákovicsné Dömölky Lídia
– Kettős érzések keveregnek bennem – summázott az őstermészetéből következően mindenkivel kedves Lídia, aki e hónapban már belépett a 85. évébe. – Olimpiai bajnok, kétszeres ötkarikás ezüstérmes, ötszörös világbajnok, és mindenképpen büszke magyar sportoló vagyok. Ami az utóbbi néhány választást illeti, bizony nem minden döntéssel értettem egyet, de ez nem azt jelenti, hogy nem tértem a dolgok felett nyugovóra.
– És a mostani döntésről, Monspart Sarolta megválasztásáról miként vélekedik?
– Ez alkalommal egészen más a hangulatom, hiszen Székely Évával kivételesen jó kapcsolatban voltam és az utódlásával kapcsolatosan is igazán csak egy dolog érdekelt: lehetőleg ismét nőt válasszanak a helyére. Márpedig Monspart Sarolta ebből a szempontból is tökéletes választás az én számomra. Ő egy igazi nő és egyben igazi sportember is, aki a saját, sikeres sportpályafutása lezárását követően rengeteg emberrel tett jót azzal, hogy bevezette őket a rendszeres sportolás élményébe.
– Ön hosszú éveken keresztül edzőként is dolgozott, így bizonyára átérzi a jelenleg rendkívüli viszonyok között, sportolóinkért dolgozók speciális helyzetét, gondjaikat.
– Bár hozzám annak idején nem tartoztak felnőttek, de így is nagy örömmel emlékezem vissza azokra a fiatalokra, akikkel előbb a KSI-ben, majd a Honvédban foglalkozhattam. Mindenkinek drukkolok, mindenkiért – edzőkért és versenyzőkért egyaránt – megszakad a szívem, akiket az olimpia elhalasztása érint annak ellenére is, hogy a döntéssel alapvetően kénytelen vagyok egyetérteni.
– Vannak olyan versenyzők, akiknek kiemelten drukkolt volna 2020 nyarán, Tokióban?
– Egy olimpiai szereplés annyira összetett, annyi mindentől függ a jó vagy éppen gyengébb szereplés, hogy ezért senki nem tud garanciális véleményt alkotni: kinek okoz ez az egy éves halasztás konkrét problémát, csökkenő esélyeket, mások viszont esetleg kimondottan jól járhatnak ezzel a kényszerű változtatással. E sokismeretlenes egyenletek tudatában senkit nem szeretnék megnevezni azzal, hogy minden, oda kijutó magyarnak nagyon fogok szorítani – fejezte be a beszélgetést Lídia, aki éppen Tokióban, 1964-ben jutott fel sportpályafutása csúcsára, a magyar női tőrválogatott tagjaként.
(jochapress / Jocha Károly)
