A NOB korábbi alelnöke, Schmitt Pál szerint külföldi nézők nem lehetnek majd jelen Tokióban, de a 2024-es párizsi játékokig helyreállhat a (sport)világ régi rendje.
Schmitt Pál (fotó: jochapress)
Elnökválasztás, a küszöbön álló tokiói olimpia megrendezésével kapcsolatos dilemmák, a koronavírus-járvány sportéletre gyakorolt hatása és távlati víziók – számos kulcsfontosságú téma szerepelt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) múlt heti online ülésének programján.
„Thomas Bach újraválasztása megérdemelt, teljesítményalapú megerősítés, miután az elmúlt nyolc évben – amely nem volt könnyű időszak – maradéktalanul végrehajtotta az Agenda 2020 elnevezésű intézkedési tervét” – szögezte le a vezetői posztért ellenfél nélkül induló német sportdiplomata ismételt megválasztásával kapcsolatban Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, a NOB 1995–1999 közötti alelnöke.
A következő négyéves elnöki ciklus Agenda 2020+5 nevet viselő programjáról Schmitt elmondta, a tervben kevés új elem van, azonban
számos, korábban megfogalmazott törekvés még nagyobb hangsúlyt kap a folytatásban;
ilyen például a tiszta sportolók védelme és a dopping elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, valamint a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem erősítése, a játékok univerzális jellegének megtartása és a bevételi források növelése. Az olimpiai mozgalom követendő irányelvei között továbbra is ott van a társadalmi szolidaritás erősítése, a nyitottság, a transzparencia és az elszámoltathatóság.
A konferencián elhangzott, hogy a célkitűzések között szerepel a digitális világ adaptálása az ötkarikás mozgalomba, valamint az e-sport támogatása. Utóbbira azért van szükség, mert: „A sport iránti érdeklődés és az olimpiai játékok nézettsége a fiatal korosztályban jelentősen csökkent, márpedig nem szabad a fiatalokat elveszíteni. Az elköteleződésüket segítheti, hogy az olimpia programján szereplő sportokat játszanak videós formában, és ha megtetszik nekik, talán élőben is kipróbálják.”
A webináriumon a legnagyobb érdeklődés a közelgő tokiói olimpiára vonatkozó kérdéseket övezte.
„A szervezőbizottság beszámolója kitért a bizonytalan helyzetre, ugyanakkor választ kaptunk a legfontosabb kérdésre: a tokiói játékokat megrendezik – ehhez az olimpiai falu és a létesítmények készen állnak, az elkövetkező időszakban pedig a tesztviadalokkal a versenyhelyszíneket ki is próbálják – folytatta a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, aki kitért a rendezéssel kapcsolatos aktuális témára, a nézők beengedésére is. – Azt továbbra sem tudjuk, hogy nézők előtt vagy nézők nélkül kerül sor a versenyekre, de április elején erről is döntés születik. Három alternatíva jöhet szóba: az első, hogy a nézők kizárásával bonyolítják le a játékokat, a második szerint kizárólag japán szurkolókat engednének be a versenyekre, a harmadik eshetőség pedig külföldi drukkereknek is lehetőséget biztosítana arra, hogy a helyszínen követhessék a viadalokat. Amennyiben nem az utolsó forgatókönyv valósul meg, jelentős logisztikai kihívással kell szembenézni, ugyanis több mint hárommillió belépőt már eladtak, lefoglaltak tizenötezer szállodai szobát és értékesítettek tizennyolcezer repülőjegyet is.”
A sportdiplomata megemlítette, a szervezők annak ellenére bizakodóak, hogy a szigetországban sem könnyű védekezni a hullámokban megjelenő koronavírus-járvány ellen, a különböző oltásfajták befogadása sem zökkenőmentes,
a japán lakosság 77 százaléka pedig – egyfajta önvédelemből – nem kér a külföldiek jelenlétéből.
Emlékeztetett: ha megnyitják a kapukat a világ előtt, száz-százötvenezer ember érkezne Japánba, márpedig a külföldről érkezők nélkül népes küldöttség lesz a helyszínen. „Én úgy vélem, külföldi nézők nem lehetnek majd jelen a játékokon” – fogalmazott Schmitt.
A NOB-tagokat megosztotta a játékok odaítélésének kérdése. A szervezet az online ülésen megerősítette, Brisbane-t részesíti előnyben a 2032-es nyári játékok megrendezésére, mert az ausztrál város minden kritériumnak megfelel. Ugyanakkor ellenérvek is elhangzottak, mondván, tizenegy év nagyon messze van, és erősen kérdéses, hogy a rendezésért most garanciát vállaló politikusok, város- és sportvezetők jó évtized elteltével is a pozíciójukban lesznek-e.
„Noha lettek volna még jelöltek,
a júliusi ülésén várhatóan Brisbane mellett teszi le a voksát a tagság.
Az ausztrálok korábban már bizonyítottak, 1956-ban Melbourne-ben és 2000-ben Sydney-ben is jól vizsgáztak szervezésből és sportszeretetből.”
Az online térben a soron következő ötkarikás játékok házigazdái is beszámoltak az előkészületekről. A 2022-es téli olimpiának otthont adó Peking elöljárói jelezték, készen állnak az esemény megrendezésére, amelyen vadonatúj technológiák mutatkoznak be számos területen, arról azonban még ők sem határoztak, beengednek-e külföldi nézőket.
„A kínaiak egyúttal nagyvonalú felajánlást tettek, azon nemzeti olimpiai bizottságoknak, amelyek úgy döntenek, beoltatják a versenyzőiket, térítésmentesen rendelkezésére bocsátják a vakcinákat” – mondta a MOB korábbi vezetője.
A 2024-es nyári játékok szervezői elmondták,
Párizsban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy új létesítményekkel ne terheljék a környezetet és a költségvetést,
a viadalok 94 százalékát már meglévő vagy ideiglenes építményekben rendezik meg.
„A szervezőbizottságok pozitívak, valamennyien sikeres rendezésre készülnek, és arra, hogy az olimpiai mozgalom a nehéz idők közepette is egységes lesz, és a sport győzedelmeskedik a vírus felett” – zárta gondolatait Schmitt Pál.
(nso.hu / Pircs Anikó)
