Az ifjúságiak között a Győr (36-27), a juniormeccsen pedig a Ferencváros (45-31) győzte le fölényesen a másikat a leány kézilabda utánpótlás-bajnokság szerdai rangadóján. A fővárosi zöld-fehérek edzője, Kovács Attila értékes tapasztalatot fogalmazott meg: a szurkolókkal nehéz megértetni, hogy az utánpótlásban nem a győzelem a lényeg.
reb • Aki néhány órával a hazai női kézilabda csúcseseményének számító Ferencváros-Győr mérkőzés előtt kilátogatott az Elek Gyula Arénába, megnézhette, kik lesznek a főszereplői néhány év múlva az említett presztízscsatának. Ugyan a két zöld-fehér alakulat találkozója az utánpótlásban is rangadó a javából, az ifjúságiak és a juniorok összecsapásán éppen a kiemelt meccsek sava-borsát adó izgalom maradt el. A kiemelkedő egyéni teljesítmények azonban nem.
Ha pusztán a tabellát nézzük, a listavezető Rába-partiak csupán hozták a kötelezőt az ötödik helyen álló házigazdákkal szemben. Az ifjúsági NB I-es meccsen ugyanis nagyrészt a vendégek akarata érvényesült, így 36-27-re győzött a Győr.
A juniormeccsen a hazaiak örülhettek
A juniomeccs már kicsivel több izgalmat ígért, hiszen Kovács Attila lányai vezetik a bajnokságot, míg a vendégek a harmadik helyen tanyáznak, részben mert tíz meccs alatt háromszor is döntetlennel zártak.
Aztán ötven másodperc sem telt el a mérkőzésből, s az FTC már 3-0-ra vezetett, jelezve, az előző meccsel a lábukban pályára lépő győrieknek ezúttal nem sok öröme lesz. A hazai oldalon a már felnőttek között szereplő, összességében tíz gólig jutó Háfra Noémi olykor egészen védhetetlenül lőtte ki a sarkokat, Mód Noémi Szécsi Rebekával együtt nem adott esélyt a győri kapusoknak, miközben a magyar felnőttbajnok keretében – Tomasevics sérülése miatt – éppen második számú hálóőr, Hlogyik Petra hárította a vendéglövéseket.
A rutinos és erős fradistáknak sem sikerült megfogniuk a nemrég ismét Görbicz Anita-ösztöndíjjal jutalmazott Pál Tamarát. Az alig 15 éves, villámléptű játékos – aki minden pozícióban otthon érezte magát – rendre áttekergett a védelmen, vagy úgy lőtte el tíz méterről, elhajlásból a labdát, hogy Hlogyik is csak leste. Összesen tizenegyszer járt túl a rivális eszén.
Olyan eszeveszett tempóban estek a gólok, hogy a 25. percben, 23-14-es álláskor a lelátón már arról találgattak, ha így folytatják az ezúttal fehérben szaladgáló hazaiak, hatvanig meg sem állnak. De a negyven gól biztos.
„Görbicz Anitával és Kovacsics Anikóval szeretném aláíratni” – felelte közben kérdésemre a labdáját bájos határozottsággal szorongató tíz éves Dóri, aki Miskolcról utazott Budapestre, hogy találkozzon győri kedvenceivel. A már az eggyel idősebbek között játszó csöppség persze nagy szemekkel figyelte a juniorokat is, egészen addig, míg apukája el nem szólította: megérkeztek a várva várt példaképek.
Dóri nem sok mindenről maradt le: a második félidőben kicsit enyhült a gólzápor, így 45-31-re a népligetiek nyertek.
Hogy ez pontosan mennyit ér, arra a két korosztály FTC-edzőjének a véleménye mutat rá. „Megkaptam a szurkolóktól, hogy miért nem akartuk megnyerni az ifimeccset – kezdi Kovács Attila. – Ilyenkor mindig elmondom, hogy elsődleges a jó hangulat a csapatban, második a minőségi játék, és csupán harmadik a sorban az eredményesség.”
Ne legyenek illúzióink: ezt persze nem sikerült megértetni a közönséggel. De a lányok legalább hozzászokhatnak ahhoz, ami évek múlva, akkor vár rájuk, amikor már csak a győzelem a fontos…
NŐI KÉZILABDA NB I, 10. FORDULÓ
Ifjúságiak: Ferencváros-Győr 27-36
Juniorok: Ferencváros-Győr 45-31
