René Tebbel 1990-ben szerzett világbajnoki csapat ezüstérmet, közel harminc éve van az élsportban – illetve a közvetlen közelében, hiszen jó ideje inkább gyermekei díjugrató karrierjét egyengeti. Azért fogott a lótenyésztésbe, mert az élsporthoz szükséges lovakat szinte lehetetlen megvásárolni, és vallja, nem minden a származás, szerencse és megérzés is kell a sikerhez. Először az idei Tenyésztők Hétvégéjén ismerkedhetett meg közelebbről a magyar lótenyésztéssel, és azt mondja, látott ígéretes lovakat. René Tebbeltől azt is megkérdeztük, mit üzenne a magyar lótenyésztőknek.
Sikeres díjugrató volt, de elmondhatja magáról, hogy mára még ennél is sikeresebb lótenyésztő lett. Hogy mi vitte arra, hogy sportkarrierje mellett a lótenyésztésbe is belefogjon? Mint mondja, azokat a lovakat, amikre az élsporthoz szüksége van, egyszerűen nem lehet megvenni, illetve hihetetlenül drága lenne. Épp ezért maga tenyészt, a lovakat pedig gyermekivel képezik ki, akik szintén ott vannak a sport élvonalában. Maurice Tebbel jelenleg a díjugrató világranglista 83. helyén áll, a 2018-as Lovas Világjátékokon a bronzérmes német csapat tagja volt Don Diarado nevű lovával. Justine Tebbel a 2018-as Fiatal Lovak Világbajnokságán tizedik lett Can Ya Mecan nyergében, a Fontainebleau-ben megrendezett Fiatal Lovas Európa-bajnokságon a győztes csapat tagja, 2017-ben pedig egyéni második helyezettje Light Star 4 nevű ménjével. Persze van miből válogatniuk.
René Tebbel magától értetődő egyszerűséggel mondja el a formulát: ha születik egy adott évben húsz csikójuk, abból megmarad három-négy, ami igazán jó, de ott van még öt-hat jó és a maradékkal sem vall szégyent, még azok is alkalmasak az élsportra. Ami nem elég jó a gyerekeinek, azok kerülnek eladósorba. Mint mondja, sok munkával és némi szerencsével hét-nyolc évesen ott lehet a ló az élsportban.
René Tebbel igazi kulisszatitkokat is elárult, amiket a magyar tenyésztők is hasznukra fordíthatnak. Elmondta, hogy természetesen nagyon fontos, de nem minden a származás – egyszerűen mindennek passzolnia kell. Szempont, hogy a kancának legyenek eredményei is. Természetesen fontos a mén felépítése, külleme és hogy az alapjármódjai jók legyenek. A korrekt testfelépítésből nem lehet engedni, hiszen ezek a lovak nagy terhelésnek vannak kitéve, magasat ugranak, ez csak akkor megy, ha a felépítésük rendben van – mondja. Persze ha a kancának van valamilyen alkati gyengesége, azt próbálja a ménnel, a mén típusával kompenzálni, javítani.
Ugyanakkor René bátran kipróbál fiatalabb méneket is a tenyésztésben, persze olyanokat, akik a sportban már bizonyítottak. A ménállomásán most is áll jó néhány fiatal mén.
Persze a származás mellett kulcsfontosságú a megszületett csikó felnevelése is, a három legjelentősebb tényező szerinte a féreghajtás, a szaruszabályozás és a sok mozgás, de nem feledkezhetünk meg a takarmányozásról és az állatorvosi ellátásról sem.
Mindezeken felül pedig fontos a megérzés és a tapasztalat. Ebből pedig René Tebbelnél nincs hiány, azt mondja, ha egy fiatal lovat két-három alkalommal látta tréningben, szabadonugróban, akkor már 70%-os biztonsággal tudja, mit várhat tőle.
René Tebbel nem először járt Budapesten, ezúttal azonban nem versenyzőként érkezett, hanem az MSLT Tenyésztők Hétvégéjén a bírálóbizottság tagja volt. A ménvizsga kapcsán elmondta, hogy összességében elégedett volt, látott néhány ígéretes mént a felvezetett lovak között. Elárulta azt is, hogy a bírálóbizottság többi tagjával rendre megbeszélték a döntéseiket és általában egyezett a véleményük.
Persze a dicsérő szavak mellett az építő kritikára is kíváncsiak voltunk.
René felhívta a figyelmet arra, hogy a ménvizsgára otthon koncentráltabban, alaposabban kell készülni minden tekintetben. Sok lovat például a próbanapon a szabadonugróban még a földre fektetett rudakon kellett átvezetni, mert akkor tanulták, miről is van szó – ilyen Németországban nem fordulhatna elő, mondja. Ezt otthon gyakorolni kell.
Megemlítette azt is, hogy néhány lónak a kondíciója nem volt megfelelő – pedig a sikeres szereplésre edzésmunkával és takarmányozással is készülni kell. Nem tudott elmenni szó nélkül amellett, hogy sok fiatal lovat látott a mellső lábakon kétkápás patkóval, és kiemelte, hogy elég a normál patkó egy kápával.
Legyen szó akár csak egy saját csikóról, vagy egy kisebb ménesben folytatott tenyésztői munkáról, René Tebbel tanácsait mindenképp érdemes megfogadni. Azok a lótartók, akik pedig még ennél is közelebb szeretnének kerülni a tenyésztői sikerhez, akár tenyésztési tanácsadást is kérhetnek tőle.
https://www.youtube.com/watch?v=um9rpUf8oR8
Fotó: Hajdu Krisztina, Lovasfotó.hu
Forrás: RiderLine
