Közvetlenül és közvetve is több százmillió forintot fordítanak az utánpótlás-nevelésre az egyes szövetségek – derül ki körképünkből, amelyet annak apropóján készítettünk, hogy jövőre tovább nőhet a 16 kiemelt sportág eleve tekintélyes állami támogatása. A döntés részletei még nem ismertek, de a megkérdezettek már tudják, miként fejlesztenék tovább a korosztályos sportot.
reb • Az átlagember számára felfoghatatlan összeg, 2013-tól 2020-ig összesen 135 milliárd forint fejlesztési támogatás áramlik a 16 kiemelt sportágba.
Különös módon szinte visszhangtalan maradt Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a magyar sport jövőjét alapjaiban érintő szeptember elején elhangzott bejelentése. A kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évtől nemhogy csökkenne, de tovább nő a 16 kiemelt sportág állami támogatása.
A részletekről egyelőre nincs információ, ám a hír apropóján megkérdeztük hat érintett sportág hazai szövetségét: mekkora támogatást kaptak 2016-ra, miként profitált abból az utánpótlás, továbbá ha jövőre valóban növelik a támogatás összegét, milyen módon fejlesztenék belőle a korosztályos sportot?
Akadémiákról álmodnak az úszók is • Forrás: MÚSZ
Birkózás
A mostanság leginkább a bírói ítéletek miatt forrongó birkózás stabil lábakon áll: 2016-ra jelentős, 750 millió forintos kiemelt sportágfejlesztési támogatást kapott, amelyből közvetlenül 85 milliót fordítottak az utánpótlás-nevelésre. Farkas Tibor főtitkár azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 113 tagegyesületnek átadott 440 millió forint nyolcvan százalékát az érintettek ugyancsak az utánpótlás-korosztályokra fordítják.
A forrásokból a hazai és nemzetközi versenyeztetést, az edzőtáborokat finanszírozzák, s a még több pénzből hasonló célokra, illetve tárgyi feltételrendszer színvonalának további javítására törekednének.
Kajak-kenu
Az úszás és a vívás mellett a riói olimpia sikersportága, a kajak-kenu 879 millió forint kiemelt támogatásban részesült az idén. Szövetségi kompetenciában, kifejezetten utánpótlás-nevelési céllal 83,36 millió forintot használtak fel, ugyanakkor Schmidt Gábor főtitkár elmondása szerint a klubok a részükre folyósított támogatásból további tízmilliókat költenek a korosztályos sportra.
„Megítélésünk szerint minden sportág sikerességének az alapja az utánpótlás gondozása. Amennyiben további forrásokat kapnánk, azt a bázis szélesítésére, a sportágba kerülő gyermekek megtartására és az aktív sportolók edzés-, valamint versenyeztetési feltételrendszerének a további javítására fordítanánk. De költenénk az edzői életpálya stabilitására is” – tette hozzá a sportvezető.
Sportlövészet
Az olimpia előtt a maga nyolc kvótájával a legsikeresebb sportágak egyikeként jegyezhettük a sportlövészetet, ráadásul két junior korú sportoló, Egri Viktória és Péni István is kvalifikálta magát a játékokra. Az érmek ugyan elmaradtak, de az építkezés töretlenül folyik.
„A sportlövészet technikai sportág, így rendkívül költségigényes, az új technikai megoldások, fegyverek, elektronikus céltáblák, válogatott lőszerek beszerzése elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a világgal – adott képet Sinka László főtitkár. – A kiemelt sportágfejlesztési támogatás a szakmai tervek megvalósításában játszik óriási szerepet.”
Az ez évi 196 millió forintnak majdnem a negyven százalékát, 80 millió forintot fordítottak utánpótláscélú feladatokra. A „pénzesebb” jövőben pedig a korosztályos programok fejlesztését tervezik.
A 16 kiemelt
Asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpársport, korcsolyasport, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás.
Tornasport
A tornászok az idén több mint félmilliárd forintot, egészen pontosan 580 milliót kaptak, amit érdemes megtoldani a létesítményfejlesztésre szánt összeggel. Utánpótlásprojektekre 187,5 milliót fordítottak, ebbe beletartozik a sportszakmai felkészülés (a hazai és a nemzetközi versenyek, az edzőtáborok, a központi tréningek), az edzők alkalmazása. Amennyiben nagyobb forrás állna a szövetség rendelkezésére, elsősorban az edzői létszámot növelnék, illetve továbbképzésekkel fejlesztenék a trénerek tudását, hogy megfelelő számú és szakmailag jól felkészült szakember taníthassa a fiatalokat.
Úszás
A szövetség 1 milliárd 279 millió forintot kap kiemelt sportágfejlesztési támogatás címén, kifejezetten az utánpótlásra – három programon keresztül – összesen 717 milliót költ. A valós kép miatt persze nem árt rögzíteni: nem lehet teljesen elkülöníteni a versenysportot és az utánpótlás-nevelési feladatokat, így ténylegesen még nagyobb, 65-70 százalék lehet a fiatalokra fordított összeg.
Az úszók határozott célja, hogy a labdarúgó- vagy a kézilabda-akadémiák mintájára vizes akadémia jöjjön létre. Annak fenntartása költséges, amelyre azonban a még nagyobb összegű állami támogatásból már futhatná. További cél a programok fejlesztése, a szakemberek nagyobb megbecsülése, valamint a sportegészségügyi és a diagnosztikai háttér bővítése.
Vívás
A riói játékon négy érmet, közte két aranyat szerzett a sportág, amely 556 millió forintot kap kiemelt sportágfejlesztési támogatásként. Az összegből – például a sikertörténetnek tekinthető iskolai víváson keresztül – összesen 125 millió forintot, azaz majdnem a pénz negyedét fordítják az utánpótlásra. Akárcsak a többi sportág képviselői, a vívók is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a további projektek – egyesületi műhelytámogatás vagy létesítményfejlesztés – ugyancsak kedvező hatást gyakorolnak az utánpótlásra. Amennyiben emelkedne a kiemelt állami támogatás, a vívók a korábban megfogalmazott célok mentén folytatnák az utánpótlás-fejlesztést.
