Érsek Róbert a nyáron valósággal berobbant a birkózósport elitjébe. A jelentősebb nemzetközi eredményekkel addig nem büszkélkedő 17 éves, kötöttfogású versenyző a kadet Európa-bajnokságon bronzérmet, a világbajnokságon pedig ezüstöt nyert.
Lakner Gábor • A felvidéki születésű birkózó, Érsek Róbert két éve gondolt egy merészet, és a naszvadi birkózótanodából a Dorogi Nehézatlétikai Clubba igazolt. A két települést mindössze egyórás autóút választja el egymástól – na meg egy, elméletileg már nem létező országhatár.
„Szlovákiában nem voltak adottak a feltételek a további fejlődésemhez, így Magyarországon szerettem volna folytatni. Az edzőm, Gál János javasolta, hogy Dorogra igazoljak, mert ott rendezettek a körülmények és komoly szakmai munkát végeznek – mondja a váltásról Róbert. – A szlovák válogatottban nem marasztaltak; mivel elég kövér kisgyerek voltam, azt mondták, sosem lesz belőlem birkózó. Most már persze bánják, hogy olyan könnyen lemondtak rólam.”
Érsek Róbert öröme a szarajevói kadet-világbajnokságon • Fotó: Kovács György
A beilleszkedés könnyen ment, hiszen a versenyekről már ismerte új csapattársait, és Dorogon is rendszeresen birkózott. Az otthontól való elszakadás azonban okozott némi nehézséget az akkor még csak 14 éves fiatalembernek.
„Az első év rendkívül nehéz volt, én voltam az egyetlen a kollégiumban, aki hajnalban kelt, és iskola előtt edzeni indult. Mára megváltozott a helyzet, rajtam kívül már öt birkózó lakik ott, így én is könnyebben veszem az akadályokat. Az edzőnk, Lévai Zoltán által létrehozott tanulószobának köszönhetően a jegyeim is jó irányba változtak, a tanulás nem okoz nehézséget.”
Érsek Róbert mindent egybevetve egyáltalán nem bánta meg a váltást, elmondása szerint rengeteget fejlődött a Dorogon töltött két év alatt. Az idén már a nemzetközi mezőnyben is letette névjegyét, a kadet Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, majd a világbajnokságon ezüstre váltott.
„Ez az év jelentette számomra az áttörést, korábban nemzetközi sikereket nem értem el. Az Európa-bajnokságon még nagyon izgultam, el is rontottam az elődöntőt, noha már akkor azt vártam magamtól, hogy az aranyért birkózom. Az első érmet volt a legnehezebb megszerezni, az Eb-bronz után ez a teher lekerült a vállamról, és a vébén sokkal nyugodtabban versenyeztem. Az ottani szereplésemmel teljesen elégedett voltam.”
Mester a tanítványról:
Robi elszánt, kitartó birkózó, aki keményen megdolgozik a sikerekért – jellemzi versenyzőjét Lévai Zoltán, a dorogiak vezetőedzője. – Rendkívül technikás, nagyon gyorsan tanul, és az edzéseken kívül is rengeteget foglalkozik a sportággal. Gondolkodik a szőnyegen, nem csak gépiesen teszi a dolgát. Nagy reményekkel tekintünk a juniorévei elé, és kicsit már messzebbre is.
A 17 éves birkózó jövőre már a juniorok között lép szőnyegre, és egy korosztállyal feljebb is hasonló eredményeket vár magától. A hétvégén 120 kg-ban szerzett juniorbajnoki címe fel is jogosítja a reményekre.
„Igazából 96 kilogrammban versenyzem, de most 120 kilóban indultam. A három mérkőzésen összesen egy perc negyven másodpercet töltöttem a szőnyegen, kifejezetten jól ment a birkózás. Jövőre szeretnék juniorválogatott lenni, ha lehet, 96 kilóban, de akkor sem keseredem el, ha 120-ban férek be a magyar csapatba. Természetesen érmet várok magamtól az Európa-, majd a világbajnokságon is.”
A szerény, szolid srác benyomását keltő Érsek Róbert úgy gondolja, még sok munka vár rá, hogy kész birkózó legyen, elsősorban az erejét és az állóképességét kell fejleszteni. Ha meg is oldja a feladatot, elérheti nagy álmát, az olimpiai érmet.
