Szűcs Gabriella itt még a Magyar Olimpiai Bizottság formaruhájában (Fotó: jochapress.hu)
Tizenegy nagybányai játékos neve szerepelt a román női kézilabda-válogatott legutóbbi behívóján; a névsorban ott volt a 96-szoros magyar válogatott átlövő, Szűcs Gabriella neve is.
Az erdélyi, elsősorban magyar identitású sportolók magyar válogatottban való szereplése az utóbbi két évtizedben egyre megszokottabbá vált, az „autópálya” forgalmával szembe viszont már jóval kevesebben közlekedtek. Legutóbb a második világháború „határtologatós” periódusában fordult elő ilyesmi néhány futballistával. A Bonyhádon született Bonyhádi László például mindkét bajnokságban szerepelt, s miután a párizsi békeszerződést követően Kolozsváron telepedett le, 1947–1948 között három alkalommal húzta magára a román válogatott mezét. Utoljára 1948. június 6-án Budapesten, ahol a magyar válogatott 9-0-ra győzte le a románokat.
A nagyváradi élvonalbeli sportoló szülőktől származó – az apa, Szűcs Árpád az FC Bihor labdarúgója volt, az anya kézilabdázott – játékost állítása szerint ugyan nemrég Németh András is megkereste egy szóbeli válogatott meghívóval, ám ekkor ő már elkötelezte magát a román szövetségnél. Honosítási problémák sem nehezítik a válogatott váltást, hiszen kettős, magyar–román állampolgár. Tízévnyi debreceni szereplés után 2008-ban szerződött a román sztárcsapathoz, az Oltchim Ramnicu Valceához. Abban az időben messze ő számított a legjobb légiósnak a román bajnokságban. Egyéves debreceni kitérő után immár Erdélybe tért vissza, előbb a Zilah, majd a Nagybánya együtteséhez szerződött. Ma is a Bukaresti CSM mellett a másik élcsapatnak számító Nagybányai HCM-et – Baia Marét – erősíti.
„Nagyon jól érzem magam Romániában, hiszen itt születtem, akárcsak a szüleim – hangzott a magyar válogatottal világ- és Európa-bajnoki bronzérmes, olimpiai negyedik helyezett játékos egyetlen, ebben a témában napvilágot látott nyilatkozata. – Hét évet játszottam a magyar válogatottban, nagyon szép idők voltak, rengeteg gyönyörű emléket őrzök, de előre kell néznem, és remélem, a magyar szurkolók megértik a döntésemet.”
Ebben azonban aligha lehet biztos, hiszen a romániai magyar közeg meglehetős érzékenységgel reagál a hasonló mozgásokra. A kommentelők zsigeri megnyilvánulásait korábbi Szűcs-megszólalások is táplálják. Amikor néhány évvel ezelőtt egy felkészülési tornán szerepelt a román B válogatottban, a körülményekkel magyarázta a jelenséget. „A világbajnokság előtt négyen maradtunk az Oltchimben, nem volt kivel edzenünk, a román B csapat pedig épp ott tréningezett, így adódott a lehetőség. Ezt követően megjelent a román sajtóban egy cikk, miszerint honosítanának engem. Erről azonban szó sem lehet: szívügyem a hazám, a magyar válogatott, mindig hátborzongató érzés együtt énekelni a Himnuszt a szurkolókkal” – mondta akkoriban.
Nos, a hátborzongató érzés múlni látszik, még ha Szűcs Gabriella döntését személyes szempontok is alátámaszthatják, miután nagybányai röplabdázó román férjével a máramarosi városban tervezik a jövőjüket.
Szűcs az október 8-i, Litvánia elleni Európa-bajnoki selejtezőn szerepelhet először tétmeccsen román színekben. A decemberi, dániai világbajnokságon pedig akár a hasonló helyzetekbe sodródó sportolók számára nem feltétlenül óhajtott román–magyar csúcstalálkozó is létrejöhet.
(magyaridok.hu/Csinta Samu)