F1
2016. március 30. szerda, 19:29
Újabb aggodalom merült fel a következő szezonra tervezett, átfogó F1-es szabályváltozásokkal kapcsolatban. Az első szimulációk azt mutatják, hogy a pilótáknak a kanyarokban minden korábbinál nagyobb terhelést kell kibírniuk.
2017-es autók, ha a tervek szerint életbe lépnek azok a nagyszabású átalakítások, amelyek szélesebb autókkal és gumikkal alakítják át a modellek kinézetét és viselkedését. Az F1 már idén, természetes módon is meglepően sokat gyorsult, hiszen Lewis Hamilton mindenidők második legjobb pole-körével nyerte meg az időmérőt Melbourne-ben, jövőre azonban további három másodperces tempónövekedést látnak előre a mérnökök.
A csapatok már lefuttattak néhány szimulációt a 2017-es paraméterekkel, hogy megtudják, milyen hatást fognak azok elérni. A kapott eredmények pedig néhány érdekes adatot szolgáltattak, amiről az egyik meg nem nevezett főtervező számolt be a Motorsport.com-nak.
Az új előírások egyik várható hatása, hogy noha a köridők jelentősen javulnak, az autók csúcssebessége az egyenesekben valójában alacsonyabb lesz a jelenleginél. Ennek okát egyrészt a szélesebb autókban kell keresni, amelyeknek így nagyobb lesz a légellenállásuk, a másik hátráltató tényező pedig a nagyjából 20 kg-mal tovább növő össztömeg lesz, amihez a pilótafülke körüli fejvédő bevezetése esetén további súlyt adhat hozzá.
Az egyenesekben tapasztalt tempóvesztés egy körre vetítve nagyjából egy másodperces lassulást okozna, de mindezt kamatostul kompenzálja a növekvő leszorítóerő és mechanikai tapadás. Olyannyira, hogy az egyes vélemények szerint már-már veszélyes mértéket ölthet.
A szimulációkban a népszerű barcelonai tesztpályát használták viszonyítási alapul, és a mérések rámutattak, hogy például a spanyol helyszín gyors 3-as kanyarjában mekkora változásokat okozhatnak az új szabályok. A nyújtott jobbost jelenleg nagyjából 240 km/órás tempóban képesek bevenni az autók, mialatt a versenyzőkre 3G oldalirányú terhelés hat. A 2017-es előírások szerint épülő autóknál azonban a tempó 275 km/órára emelkedik, ezzel együtt pedig a pilótát érő erőhatások elérhetik az 5,5G-t. Ekkora terhelés az F1 teljes történelmét nézve is a legextrémebbek közé tartozik, hiszen a határán van annak, amit az emberi test még képes lehet elviselni.
A talált adatok pedig további kérdéseket is felvetnek: a jelenleginél gyorsabb és nehezebb autók a balesetek során is máshogyan viselkednek, más úton mozoghatnak, így azzal kapcsolatban is felmerültek aggodalmak, hogy az F1-es pályák a biztonsági felkészültség terén vajon készen állnak-e erre a váltásra. Charlie Whiting versenyigazgató azonban az Ausztrál Nagydíj hétvégéjén mindenkit megnyugtatott afelől, hogy ez nem fog problémát okozni.
És ha mindez gond nélkül meg is valósul, még mindig ott fog lebegni a végső kérdés a Formula-1 felett, amit az elmúlt hónapokban többen is megfogalmaztak már a versenyzők és a csapatvezetők közül: vajon mi a garancia arra, hogy az autók gyorsulása a versenyzést is izgalmasabbá teszi, és nem éppen ellenkező hatást ér majd el?
