A Magyar Ökölvívó Szakszövetség olimpiát követő első elnökségi ülésén több változtatásról döntöttek. Így a controlling-rendszer bevezetéséről, az ifjúsági korosztály ösztönzését szolgáló életpályamodellről, de az edzőképzés fejlesztéséről is esett szó.
Majer Dániel • A sikertelen riói játékok után, szeptemberi elnökségi ülésén fontos változtatásokról döntött a Magyar Ökölvívó Szakszövetség. A remények szerint e lépések már a tokiói olimpiai ciklusban éreztetik jótékony hatásukat. Controlling-rendszert és életpályamodellt vezetnek be, változtatnak az edzőképzésen, valamint a fiatalok ösztönzését is szorgalmazták. A változások részleteiről az eddigi szövetségi kapitány, a jövőben szakmai igazgatóként tevékenykedő dr. Kovács László és az új szövetségi kapitány, ifj. Balzsay Károly beszélt.
A legjelentősebb újítás talán a controlling-rendszer, mely a jövőben az edzőknek és tanítványaiknak is megkönnyíti a munkát. Olyan számítógépes applikációról van szó, amivel nyomon követhetővé válik a bokszolók teljes felkészülése a klubedzők és a válogatott trénereinek számára is, mégpedig az eddiginél jóval átláthatóbb formában. „A legfontosabb, hogy ne legyenek üresjáratok, olyan időszakok, melyek edzés nélkül telnek – nyilatkozta Kovács László. – Ezzel az applikációval nyomon lehet követni a mindennapi edzésmunkát. Rögzíti az élettani paramétereket, motivációs tesztet irat a versenyzővel, videókat tartalmaz a mozgáskoordináció javításához, elraktározza a központi felmérések és az orvosi vizsgálatok eredményeit.”
A felülethez klubedző, válogatott edző és versenyző egyaránt hozzáférhet. A trénereknek könnyebb lesz az egyeztetés, és akkor is tisztában lesznek a bokszoló állapotával, amikor az épp a válogatottban, vagy a klubjában készül. „Az adatokat rendszeresen fel kell tölteni, csak az részesülhet állami támogatásban, akinél ez rendben van. A központi számítógépen tárolt információk alapján remekül vissza lehet nézni, hogy például mitől ingadozott valakinek a formája a felkészülés alatt, vagy ha sikert ér el, akkor a felkészülését egyfajta mintaként is lehet majd állítani a többiek elé” – mondta Kovács.
Balzsay hozzátette: a mai világban azért is lehet sikeres ez a rendszer, mert minden fiatal kezében ott a mobiltelefon, az edzések után egyből fel tudják tölteni a szükséges adatokat az applikáció segítségével, és az azon levő teszteket is bárhol elvégezhetik.
A már unalomig ismételt életpályamodell bevezetésétől azt várják, hogy csökkenti a lemorzsolódást a felnőtt korosztályba történő váltásnál. „Közhelynek tűnhet, de valóban erre van szükség. A legnagyobb nehézség az ifi és a felnőtt korosztály közti átmenetnél jelentkezik. A mentális megterhelés mellett a súlycsoportváltással járó fizikai próbatétel is óriási. Gondoljunk bele, milyen az, amikor egy tizenkilenc éves gyerek találkozik egy harminc éves gladiátorral. Olyan feltételrendszer kell, ami biztosítja, hogy a világszínvonalú felkészítést kapjanak az ifjú bokszolók, akiknek ilyenkor az élete is változik: kikerülnek az iskolából, elkezdik a felnőtt életet.”
A modell segítségével, pályafutásuk végeztével, olyan lehetőségeket szeretnének biztosítani az ökölvívóknak, hogy akár edzőként, akár egyéb olyan szakmákban (rendőr, katasztrófavédő) elhelyezkedhessenek, amelyekben kamatoztatni tudják a sportban szerzett tapasztalataikat, képességeiket.
Az ösztönzőrendszer azoknak a 21 év alatti ökölvívóknak szól, akik valamilyen támogatásban részesülnek. „Ők központi felkészülésben vesznek részt. Ezáltal a legjobbak egymást húzzák, a fejlődésük tempója nő, és hamarabb érik el a nemzetközi mezőny szintjét” – mondta Balzsay.
Az ökölvívás köztudottan a roma fiatalok, és a hátrányos helyzetű gyerekek kevés kiugrási lehetőségének egyike volt. Számukra is új távlatokat nyithat az életpályamodell bevezetése. „Talán a roma fiatalok személyiségéből is adódik, hogy az ökölvívást választják. Vagány, bátor dolog bejönni a ringbe, és szembenézni a másikkal. Emellett ez az egyetlen sportág, amely igyekszik felzárkóztatni, integrálni őket, pedagógiai, nevelési normát adni nekik, hogy rendes, tisztességes életet éljenek. A lemorzsolódás nemcsak náluk figyelhető meg, de az ő esetükben gyakoribb.”
Kovács László az örökzöldnek számító, évről évre visszatérő témáról, az edzőképzésről is szót ejtett. „Be fogjuk vezetni a más sportágakban és nemzetközi szinten már jó ideje működő licencrendszert. Végzettség, gyakorlati idő és más tulajdonságok alapján kategóriákba soroljuk az edzőket. Ez biztosítja, hogy folyamatos továbbképzéssel új, friss szakmai információkra tegyenek szert. A cél a minőségi ökölvívás megteremtése, ehhez pedig szakmailag és pedagógiailag jól felkészült szakemberek kellenek.”