Március 2-án, kedden „Újrakezdés Covid után” címmel rendezett online konferenciát a Magyar Edzők Társasága. Dr. Sydó Nóra és dr. Resch Mária előadásait követően Selmeci Attila mesteredző a gyakorlati tapasztalatokról tartott érdekes és megszívlelendő tanulságokat is tartalmazó előadást.
Selmeci Attila figyelmeztet
– Jómagam három, élvonalbeli úszó edzéseit vezetem, közülük ketten is megkapták a virusfertőzést – kezdte Selmeci Attila. – Így sajnálatos módon, de egészen közelről figyelhettem meg annak lefolyását, a fellépett tüneteket, a kezelési módokat és a regeneráció más és más állomásait.
– Konkrétan Milák Kristófról és Márton Richárdról van szó…
– Igen, és nem győzöm hangsúlyozni a két fertőzés egymástól alapvetően különböző lefolyását. Augusztus végén kezdtük a komoly munkát és minden szépnek és jónak tünt. Milák Kristóf nagyon számított az ISL Margitszigeten esedékes, hathetes versenysorozatára, amelynek keretében hetente kétszer is rajtkőre állhatott volna, komoly riválisok között. Ám szeptember végén beütött a villám közénk, hiszen Kristófnak nem egyszerűen komoly fejfájásai jelentkeztek, hanem fájdalmas izomláza és magas testhőmérséklete is lett. Olyannyira gyengének érezte magát, hogy egy napig ki sem tudott kelni az ágyából.
– Feltehetően azonnal orvosi megfigyelés alá került?
– Ez következett, egy nappal később ugyanis a Városmajorban megállapították a Covid-fertőzést. Teljes ágyhoz kötöttség következett, gyógyulását jelentős étvágyvesztés is hátráltatta. A gyógyszereknek és a jelentős mennyiségű C és D-vitaminkúrának is tíz napra volt szükségük a a betegség tünetei legyűréséhez.
– Ebben az állapotban milyen fokozatokkal kezdték Kristóf regenerálását?
Milák Kristóf. Fotó: Marjai János / 24.hu
– A tíznapos kihagyást követően az első héten csak egészen könnyű tornagyakorlatokra kapott engedélyt, a pulzus 120 alatt tartásával.
A második héten már úszhatott is, de itt is alacsony „fordulatszám” mellett a naponta egyórásra emelt tornát követően legfeljebb 2500-3000 métert tehetett meg, teljesen szabadon választott úszásnemekkel. A kényszerpihenőt követő harmadik héten térhettünk vissza a hetenkénti tíz edzéses ritmusra. Csak ezen a harmadik héten lehetett egyértelműen érezni azt, hogy fizikailag és idegileg kezdi utolérni önmagát, ami a jobb motiváltságában is érzékelhető lett. A korábbi, optimális állapotbeli mutatóit azonban csak 2021 januárjában, tehát tíz heti munkát követően nyerte vissza.
– Másik, Covidos tanítványánál, Márton Richárdnál milyen tapasztalatokat szerzett?
– Nála szinte minden egészen másként történt, mint Kristófnál. Egyrészt három héttel később kapta meg a fertőzést, másrészt pedig a tünetek is alapvetően különböztek egymástól. Mártonnak csak enyhe fejfájása volt, izomláz pedig egyáltalán nem jelentkezett nála és hőemelkedésekkel megúszta az első napokat. Megjegyezném, hogy a gyakori tünetek – ízlés és szaglás elvesztése – egyiküknél sem jelentkeztek. Ő sokkal gyorsabban regenerálódott, alapvetően nehéz volt az orvosok által előírt, visszafogott tempó betartatása.
– Az elmondottak alapján kijelenthető, hogy most már minden rendben, mindenki gőzerővel teljesíti a napi penzumokat?
– Szerencsére a történteket már múlt időbe tehetjük. Fizikai állapotuk szemre is megelégedésre ad okot, miként az edzéseken mutatott intenzitás és a motivációik egyaránt optimálisak, amelyhez az orvosi segítségre feltétlenül szükségük volt. Ami pedig egy, az étkezésükkel kapcsolatos kérdést illeti, megfelelő szakember foglalkozik velük. Jómagam summázva a tanulságokat, mindenkinek maximális odafigyelést és a veszélyforrások lehetséges kerülését, megbetegedés esetén pedig maximális türelmet kívánok – fejezte be előadását Selmeci Attila mesteredző.
(jochapress / Jocha Károly)
