Szeptember óta mindhárom fogásnemmel foglalkoznak a Mr. Tus Birkózó Akadémián, amelyet április óta Bódi Jenő irányít. Újjászervezte a működést, és a szabadfogást is felzárkóztatná.
L. G./Sz. I. • Április óta új vezetője van a Mr. Tus Birkózó Akadémiának, a posztot lassan fél éve Bódi Jenő tölti be. A szakember neve előbb vezetőedzőként, majd szakosztály-igazgatóként forrt össze a Vasassal, ahonnan az újabb kihívás kedvéért távozott húsz év után. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól és az akadémia jövőjéről beszélgettünk.
A Mr. Tus birkózó-sportiskolát 2001-ben Hegedüs Csaba indította útjára, részben saját költségén. Ő maga volt Mr. Tus, a becenevet a nemzetközi sajtó aggatta rá 1971 szeptemberében, amikor a szófiai világbajnokságon újoncként nyert aranyérmet úgy, hogy minden ellenfelét két vállra fektette. Az iskola nagyon hamar hozott kiemelkedő eredményt, hiszen az első nebulók közül alig öt évvel később, 2006-ban Lőrincz Tamás felnőtt, Módos Péter pedig junior Európa-bajnoki címet szerzett. Hegedüs, aki (maga is a Vasas színeiben birkózva) megnyerte a magyar sport századik olimpiai aranyérmét, ugyancsak szeptemberben akarta útjára indítani a szabadfogású képzést. Noha 2008-ban már létrejött a Mr. Tus II. Orosházán, amely szabadfogásra szakosodott. Hegedüs tavaly – még a szövetség elnökeként – meg akarta újítani az egész iskola működését is, amely erősen megkopott, mert a korábbi vezető, Bacsa Ferenc, betegség és más okok miatt nem tudott a megszokott lendületével dolgozni.
„Eddig a felmérés időszaka zajlott – mondta Bódi Jenő –, meg kellett néznünk, mi az, ami működik, és mi az, amiben változtatásokra van szükség. Azt tapasztaltam, azzal, hogy az edzők megtartják a tréningeket, ki is merült a tevékenység. Létre kellett hoznunk az adminisztrációt, amelynek segítségével nyomon követhető az elvégzett munka és a gyerekek fejlődése. Az edzésterveket is elkészítettük, hosszú távra és hetekre lebontva egyaránt. Jelenleg azokat a módszereket vizsgáljuk, amelyek leginkább alkalmasak a képességfejlesztésre.”
Bódi Jenő
A munkát némileg megnehezítette, hogy az akadémia által birtokba vett Körcsarnokot felújítják, így albérletet kellett keresniük. A kötöttfogásúakat a BVSC, míg a nőket és a szabadfogásúakat a Vasas fogadta be. Novembertől azonban újra egy helyen dolgozhat mindenki.
A szövetség előző elnöke, Hegedüs Csaba lobbizta ki, hogy a Körcsarnokot a birkózók kapják meg. Márciusban már megkezdték az átköltözést is a válogatott (és a Mr. Tus) által használt Müller Ferdinánd-edzőteremből, csakhogy kiderült: a létesítményben azbesztmentesítést kell végrehajtani.
Az akadémián tehát most már mindhárom fogásnemmel foglalkoznak. A kötöttfogás szakmai munkájáért Fodor Zoltán, a szabadfogásért Péteri András, míg a nőkért Nagy Lajos felel. Jelenleg összesen harminc fiatal készül az irányításukkal Budapesten.
„Szeptemberben elindítottuk a szabadfogású csoportunkat is, a fogásnemet hosszú távon szeretnék a kötöttfogás mellé felzárkóztatni. Azt is vállaltuk, hogy kezdetben alacsony létszámmal foglalkozunk, annak minden szépségével és nehézségével együtt.”
A fiatalok közös kollégiumban laknak, és három iskolában folytatják tanulmányaikat. Bódi Jenő kiemelten fontosnak tartja, hogy életutat tudjanak mutatni a gyerekeknek. A cél természetesen az, hogy a fiatalok minél előbb felzárkózzanak a nemzetközi élmezőnyhöz.
„Illúzióink nincsenek, tisztában vagyunk azzal, hogy ugyanannyi fiatal kezd el birkózni, mint száz évvel azelőtt. Bármit is csinálunk, nem lesznek többen, viszont ha megfelelően bánunk a meglévő gyerekekkel, akkor kevesebb versenyzőt veszít el a sportág. Azáltal tud nőni a tömegbázis.”
